A haltenyésztő kitereget!

Parti arcok podcast ezt az adást a vodafone podcast pioneerses támogatja hogy egyre jobb minőségben és még sokáig készíthessük nektek a horgászatról szóló részeket ne feledjétek hogy ez a rész sem jöhetett volna létre ha nincs a fishinda úgyhogy ha szeretnétek támogatni minket töltsétek le az applikációt töltsétek fel a fogásaitokat és vásároljatok a fishinda marketplaceem sziasztok ez a partiarcok horgász podcast 94 adása képzel tek el hogy adásunk vagyis

Hát a műsorunk történelmi pillanthoz érkezett el ugyanis együttműködést sikerült kötnünk a fehova szervezőivel a hung expoval úgyhogy a ebben az adásban és az elkövetkezendő néhány adásban fogunk kicsit mesélni nektek a 2025-ös fehováról aminek egyik célja hogy hogy a fehova méltó legyen régi nagy híréhez így van és és újra az legyen ami egykoron volt de hogy mivel most a karácsony következik ezért a mai adásban fehova jegyeket szeretnénk

Nektek kisorsolni illetve a mai adás segítségével amit még karácsony előtt meg fogtok kapni digitális formában hiszen ma már a jegyek digitális formában vannak úgyhogy nem kell a postára szaladgálni érte a lényeg az hogy most aki csak hallgat minket az váltson videós formátumra ugyanis a mai kérdésünk amiért fehovaajegyeket lehet nyerni az az hogy az iván által az adás előtt ös eszkábált új dekorációs elemben mennyi a magyarországon őshonos

Halfaj ezt a dekorációs elemet amúgy itt látjátok a bal vállam fölött azt kellene megnéznetek hogy ebben hány darab magyarországi őshonos halfaj látható és ezt a youtube youtube-on a videó alá kommenteljétek be légy szíves és a helyesen tippelők között pedig kisorsolunk 10 darab páros jegyet a 2025-ös fehova kiállítá ahol majd szeretettel látunk benneteket ugyanis minket is meg fogtok ott találni ot talun vissza a műsorhoz folytassuk szokásos formában

Vagyunk itt és ilván van egy nagyon jó kis találós kérdésem a mai adáshoz mi köti össze vietnámot afrikát és a gödölői agrártudomány egyetemet mai sztárvendégün bardóc tamás van it velünk kitaláltad hogy kire gondoltam köszönjük hogy eljöttél hozzánk tamás gyorsan én össze foglalom hogy miért van itt velünk tamás és hogy mire lehet számítani ez egy úgynevezett tudományos adás lesz mert tamás tudós azt mondhatjuk vagy szakembert szereted inkáember

Szerem inká igen nem vagyok tud az agrtudományi egyetemen gödölőn végeztél ahol a bodrogzugnak a halfunai felmérése volt a diplomamunkát utána doktori képzés során részt vettél a medencés sülőnevelésben és tenyésztésnek a kutatásában kutattál vietnámban haltermelés terület vendégkutattál hollandiában majd a tanulmányaid után az eu csatlakozás körüli előkészületekben vettél részt mint a halastavak környezetvédelmi minősítését megértékelését végző szakember aztán haltermelési tanácsadói munkát végeztél vidékfejlesztési minisztériumnál voltál a halgazdálkodás és a

Halvédelmi törvény kidolgozása körül ott bábáskodtál 2014ben kiköltöztél máltá ahol úgynevezett recirkulációs haltermelői rendszereket fejlesztettél és építettél akkor jártál kenyában és ugandában ez ennek kapcsán és 2023-ban tértél vissza magyarországra és most szintén tanácsadással foglalkozol horgászegyesületeknek például a tiszató körül vagy tanácsadó ha jól tudom dolgoztam most ott is igen igen illetve szakótői munkákat végzel az európai unió bizottságának halászati területen haltermelés igen igen haltermelés jó szóval lesz miről beszélünk

A mai adásban kedves nézőink egyébként horgászol én gyerekkoromban nagyon lelkes horgász voltam és aztán ez abba maradt amikor elkezdtem más sportokat űzni és ezt akkor fedeztem újra magambal fel amikor végül is belecsöppentem ebbe az egész haltenyésztés dologba szerintem itt van valami közös ebbe a halmisztikumba a horgá al akkor kattant ez be nekem megint mikor egy gyakorlat kötelező egyetemi gyakorlat keretébe becsöppentem a föri pisztránytelepre és a az

Ottani vezető a a holcsi györgy elkezdett nekem beszélni erről meg láttam ott ezeket a pisztrángokat és akkor így hirtelen visszajött ez a hal iránti vonzalmam és az onnantól bele is ragadtam ebbe az egészbe de a te szigony puskázol viszont hát máltán máltán ott ott elkezdtem ezt a ezt a műfajt rájöttem hogy az sokkal nehezebb mint ahogy látszik illetve a másik nagy akadálya volt ennek ami miatt végül

Is nem sok zsákmánnyal fejeztem be a szigonypuskás karrieremet hogy amikor megláttam ezeket a szép halakat akkor így mindig az volt hogy ó hát én ezt igazából nem is akarom lelőni ö egyszer egyszer-kétszer azért megesett de de nem sokszor igen ez már a v vadászat határmezgyéje hogy nincs meg a visszaengedésnek az opciója igen igen igen igen de de az de az élmény a keresés meg a vadászás meg

A zsákmányszerzés az az persze egy jó része volt ennek a kalandnak bár erről majd még beszélünk hogy a visszaengedés meg hogyan van ha jól tudom ja nyilván nyilván a ugye a süllőnevelés ott ugye azt mondtad hogy a medencés süllőnevelés tehát az intenzív rendszerben való sülő nevelésnek a problémájával foglalkoztál de én én még nagyon korán ez valamikor 956 környékén volt amikor én felvételiztem a gödölő akkor még gödölő

Agrát egyetemnek a doktori programjáb akkor juvadék hal juvadék nevelés fejlesztése volt a témám és annak keretében az egyik gondolatom ez volt vagy az egyik egyik témám hogy a a süllő ivadék előnevelését fejlesszük de mint kiderült később én teljes tvúon jártam ezzel akkor mert azóta az a technológia amit amiben én gondolkoztam ugye akkor még nem volt a a megoldva a süllő és sügérféléknek az ivadék előnevelése és az

Volt a probléma hogy a süllőnek a lárája is nagyon kicsi és nem volt olyan és és mindenképpen élőtplálékot igényel és nem volt olyan élőtplálék széles körben elérhető ami ami megfelelt volna a szájméretének és én arra gondoltam hogy a tengeri halaknál a tengeri halaknál hasonló a probléma azoknak is nagyon k a lárvája ezért ott algával algát tenyésztenek külön és az algán aztán nevelnek egy kerekes féregfjt a brachilus

Picatillis ez egy ez egy félsós vízi kerekes féregfaj ami megél majdnem édes vízben is és az én ötletem az volt hogy próbáljunk meg majdnem édes vízben tehát nagyon aranyos alacsony sótartalmú vízben ilyen kerekesfget tenyészteni tiszta tenyészetet mert ha tiszta a tenyészeted a kerekesvérekből akkor nagyon nagy biomasszát el lehet hát relatív nagy biomasszát el lehet érni amivel már sikeresen lehet előnevelni halakat hát de a süllő meg a

Sügér meg úy általában a sügérfélék azok elviselik a brak vizet elég jól igen és ez ez is benne volt az ötletben hogyha egy kicsit sósab víz amibe amiben nevelem a a halakat akkor lehet hogy hogy kórokozókat is távoltartok de ezzel nem jutottam aztán messzire és hamar át is álltam más lárvanevelési témákra azóta ez a dolog ez ez gyakorlatilag megoldódott tehát már rendelkezésre áll a sülőintenzíveveléseinek a t

Technológiája a keléstől vagy szapor mondhatjuk a szaporítástól de az már korábban is meg volt oldva a szaporítástól a piaci méretig végül is nem kerekes férget használnak erre hanem a sóféregnek az artémiának egy korai lárva stádiumát használják a süger a sülő és süger de süger esetében is egyébként és ez miért volt tvú amit te kitaláltál hát mert sokkal drágább megoldás mint a ét gazdaságilag volt de nagyon érdekeltek

A kerekes férgek és meg volt olyan eredménye a dolognak például hogy az a kolléganőm akivel akkor dolgoztam ezen aztán ennek kapcsán kijutott gentbe és már az egyik elismert szakértője ennek a területnek wá wá ezt már valami korábbi adásban mondtam amit te is említettél hogy én ugye voltam egy olyan intenzív halnevelé helyen ahol süllőt és sügérféléket is meg kősüllőt is neveltek intenzíven medencében viszont azokat már pellette letették

Amikor én láttam igen a technológiának ez a záró eleme rászoktatható a pelletett ére a a süllőn a jó minőségű a húsa a a süllő intenzív ugye abban az időben mikor én kezdtem a doktorimat akkor akkor mindenki azt gondolta hogy hú ha megoldjuk a sülőnek az intenzí nvelését az lesz az új slágerfaj a haltermelésben mert ugye minden a az élő süllőtből nincs az a mennyiség amit el nem

Lehet adni de hát ugye azt főleg horgászegyesületek veszik igen viszont a élemyszer célú süllő tehát a kajasüllőnek meg nagyon nagy versenytársa a kazachsztánból bejövő halászott sülő ott halászák ezeket a nagy tavakba ami egy sokkal olcsóbb terméket eredményez mint a mint a termelt sülő tehát amíg ki nem fogy a sülő kazachsztánban meg a meg egy-két más ilyen közép-ázsiai országban a nagy víztározókból tavakból de ukrajnában is a folyókb

Is halásszák meg víztározókban addig addig piaci alapon nagyon nehéz lesz felfutatni miért van az hogy hogy ehhez képest a áz egyesületek mindig panaszkodnak hogy nem lehet süllőt szerezni és hogy a süllő az állítólag ahogy én tudom az ilyen extenzív tehát amikor tavakban minthogyha szabadon élnének a halak úgy nevelik hogy annak ilyen járulékos hala tulajdonképpen csak a süllőibadék vagy mondhatjuk járulékos halnak a sülőt a halastagban inkább úgy

Mondanám hogy egyfajta a technológiának egy eleme a ragadozó haltelepítés de ezzel a klasszikus tógazdaság technológia szerint nem tudsz nagyon fölé menni az ilyen 345%-nak a a a tóban mert ugye ez a a tóban jelenlévő szeméthalakat ez csúnya szó szeméthalakat ha nem nem nem szeretem a szeméthalszót én se egyébként tehát az egyéb halakat fogyasztja a tóban és ugye ennek ezt élve kell megfogni nem szabad megtörni a lehalászáskor

Tehát limitált az hogy ebből mennyit tudnak előállítani a tógazdaságok a az intenzíven nevelt sülőt is amúgy szerintem lehet telepíteni és talán csinálják is telepítik is vizekbe hiszen gyorsan visszaszokik a sülő a a ragadozásra én úgy tudom egyébként igen a bajt sajnáladnak kell egyesületeknek is igen süőt igen igen de mondjuk a balatonnál miért választják mégis a sülőfészkeket meg ilyesmi bár azt is talán némi telepítés is van telepítés

Telepítés is a balatonan is de hát az ez a halgazdálkodásnak a lényege hogy egy természetes halgazdálkodásban minél jobban próbáljuk kihasználni az adott víznek a az adottságait és a a balatonnak meg m több más víznek ez egy óriási adottsága hogy lehet sülőfészkeket telepíteni és a fészek telepítéssel megnövelni a sikeresen szaporódó süllőknek a számát tehát a a sikeres természetes szaporulatnak egy lépcsőjét a sikeres ívást azt azt elő tudod

Segíteni aztán hogy ebből hogy lesz ivadéknevelés meg meg satöbbi az már egy következő lépcső hogy van-e elég kaja a a kishalaknak de legalább az első lépcsőt meg tudtad tolni egy kicsit és ez ezzel már tudod növelni a az adott fajnak a a mennyiségét a vízben ahkén gemenc környékén csinálják ezt hogy meg megtolják a keszegívást ilyen rassel lerakott rasselzsákokkal amire jól tud ívni a keszeg és aztán a

Keszegívadékkal meg tudják tolni a süllőhívást hiszen lesz mit ennie a sülőnek nagyon jól csinálják sok koléga ezt ny nagyon kreatívak a magyar szakemberek azt tudni k hogy magyarország világ hatalommal vagy szellemi nagy hatalomal haltermelés területén meg a haltudományok területén termelésünkhöz képest de ez máig igaz ez máig igaz szerintem tehát ha most végignézek hát úgy is hívnak minket mert európában ugye a hungarian maffia hogy ha kimegyek egy

Kimegyek egy ilyen haltermelési haltermelési kiállításra akkor minden második standon van olyan szakember aki vagy magyarországon végzett vagy magyar származású vagy de jó egyébként ezt azért jó hallani hogy azért van egy hát igen csak jó lenne ezt a szellemi tőkét itthon is megmozgatni igen igen ebben egyetértünk és ezért nagyon szomor hogy kazaksüllőt eszünk a balatonon valószínűleg ami nem azt mondom hogy az lenne a jó hogyha balatoni süllőt

Ennénk de mégis csak egészségesebb lenne gazdaságilag meg így környezetvédelmileg is talán erről nekem elég határozott véleményem van amit korábban próbáltam érvényesítenien a amikor a halgazdálkodásról szóló jogszabályokat csináltuk én ugye az egész halgazdálkodási törvény hogyha majdt ugrálunk szerintem ugráltunk igen ez egy nagyon érdekes téma én azt gondolom ez 2013-ban 2013-ban készültát de gyakortilag én 2010-ben kerültem be a a minisztériumba ott két nagy projektenem volt az egyik az

Akkori első magyar elnökségnek a koordinálása menedzselése a másik pedig ez a a törvénynek a megalkotásának a koordinálása és menedzselése és akkor a a koncepció az az volt hogy ami benne is van a törvényben hogy a természetes vízi halak azok nemzeti kincs és gazdasági erőforrás hogy ez a ez a magyar társadalomnak a a tulajdona valahol és biztosítanunk kell azt hogy ehhez mindenki valamilyen módon hozzáférjen ne olyan áron

Férjen hozzá tehát egy tógazdasági sülőnek a a a az ára alacsonyabb kéne hogy legyen mint egy balatoni sülőnek az ára mintogye szépen szét is válik a tengeri országokban tehát máltán amikor bemegyek a halboltba akkor kapok aranydurbincsott akvakultúrából mondjuk pont aricsot nem inkább a tengeri sügeret ak úrából meg vadon fogotttat is az egyiknek 10 eur az ár a kilónkénti ára a másiknak meg 30€ a kilónkénti ár tehát

Hogy a vadon befogott a drágább vadon befogott mindig drágább igen igen mert annak nagyon és és a a a a koncepciónak meg a törvény kiak szabályzás kialakításának akkor a célja az volt hogy valahol majd ezt ezt érjük el hogy hozzáférjenek a magyar emberek a magyar vizekből származó halhoz mert szerintem az ami most van hogy egy egy tisza parton nem tudsz tiszai keszeget enni igen az az egy

Elég nonsenszén a te te blogodon olvastam először azt a véleményt hogy a természetes vízi halászat betiltása az hiba volt az azt nem azt nem a azt én eg egy még annak idején 2015 környékén a valamelyik ilyen horgászportál felkérése írtam ilyesmiről igen nem én én a én a ezt nagyon pontosan tudom mert egy a szili lászló lelkendezett azon hogy végre el vannak zavarva a halászok és a horgászoki

A világ és te beleálltál hogy h íy és nagyon nagy hiba volt ez szerintem ez a ez a ez a téma nyilván ha itt vissza kell menni egyébként a a gyökereihez ennek a problémának szerintem tehát a az meg még régebbre a a ugye amikor még nem volt a horgászat annyira népszerű sport a a vizeknek az elsődleges hasznosítása halászat volt és a halászak is ugyanolyan tszekbe tömörültek mint

Minden más agrártermelő meg élelmiszertermelő és ők voltak a hasznosítói a a vizeknek és maradtak is ők a hasznosítói annak ellenére hogy a horgászat iszonyosan kezdett növekedni és ugye a a 90-es évek végére 2010-re már az volt a a a helyzet hogy volt 350000 horgász körülbelül de a nagy vizeknek a hasznosítói meg több helyen halász szervezetek voltak akik a a többnyire jól gazdálkodtak tehát azért nem volt ez

Annyira szakmailag nem volt annyira vészes a helyzet de rengeteg társái feszültség volt volt ebből tehát nyilvánvaló volt hogy itt itt valamit lépni kell ennek a helyzetnek a feloldására de ugye a horgászok részőől mindig jöttek a a panaszok hogy a írlapják a rabolják a halat a halászok meg úra és biztos volt sok ilyen halász is de ennek a megoldása nem az hogy a fürdővízzel kiöntöm a a csecsemőt

Is hanem a mi azt akartuk elérni és és a a kezdeti években ezt sikerült is megvédenem és megértetnem a politikusokkal hogy nem dobhatunk ki egy olyan ősi szakmát mint a halászat mert erre a tudásra bármikor szükség lehet mint am most látjuk például a nemőshonos halak halászatánál am milyen fontos a a az idegenhonos halaknak a halászatánál a halászat tudása de hogyha megfordítjuk a és egy olyan szabályozást csinálunk

Ami ami ezt tudja működtetni akkor akkor akkor ez viss tehát hogyha a horgászok kezében van a víz a horgász és a halász nagyon szigorú feltételekkel kap halászati engedélyt akkor az a halász akinek ilyen engedélye van az nem fogja kockáztatni hogy orvhalásszon esetleg vagy nyilván ez a ez a ez az ideális része a dolognak de de 100%-osan ha nem is működik 90%-osan tud ez működni másrészről pedig akkor

A nagy probléma k vagy a abba azokban az időkben az orfhalász orf halászató or horgászat volt ami azóta egy kicsit azért visszaesett és ugye meg ezzel párzasan nem csak a hallgatási törvényt csináltuk hanem bekerült a btk-ba az orfalászatnak a a szigorú büntethetősége a bekerült a rendészeti törvénybe az hogy a halőröknek erős jogosítványaik lettek tehát minden fronton másik oldalon tudtuk visszafogni ezt az orfhalászatot és a a koncepció

Az volt hogy hogyha minél több szereplő van a vizeken tehát vannak ott halászok horgászok halőrök akkor tudunk egy olyan kontrollt kialakítani ami visszafoghatja az orfalászatot viszont meg volna a halászat valamilyen szinten volna halászat valamilyen szinten nagyon szigoran szabályozva és nem csak a a vízen szabályozva hanem a kereskedelemben is szabályozva most se benne van a törvényben még egyébként még ezt nem vették ki belőle hogy úgy értékesíthető vadonfogott

Hal hogyha van hozzá fogási tanúsítvány aha és a megadtuk a jogosítványt az állam mii halőröknek hogy ők ellenőrizhetik az éttermeket halboltokat is ezekért a tanúítványokért tehát megvannak en nyilván nyilván ez egy sokkal bonyolultabb feladat és sokkal összetettebb feladat meg lassabban elérhető cél mintogy betiltom egyik napról a másikra a dolgot viszont többet nyerünk vele hogyha ha megcsináljuk é hol ment félre igen ezt akartam hogy most amit elmondtál

Az tök jól hangzik de hát mégse valósult meg hát e t ott ment ott ment félre hogy hogy a a a horgászatnak a tömegakarata az mindig nagy hatással van a a politikára és a horgászok között ez egy nagyon elterjedt nézet volt hogy ők azért nem fognak elég halat mert mert ott vannak a halászok is a viízen és ők ki fogják elü alatt amit szakmailag tudtuk hogy nem

Igaz ez ez nem igaz szakmailag hát biztos hogy biztos hogy nyilván van valak halászok is kiognak valamennyi halat de nem ugyanazokat a halakat fogták a halászok egyrészt másészt meg ebben voltak olyan csavarok azért hogy a ászok által megfogott keszeg nagy része az a horgásztavak ballandolt tehát egyik horgászvízből vitték át a másik horgászvízre a a a halat nyilván nem mondhatjuk hogy nem nincs hatása de nem nincs akkora

Nagy hatása mint mint mint gondolták hogy ennek ennek lesz szerintem másrészt pedig ugye ami amit meg vesztünk vele az hogy nem lehet balaton mellett balatoni halat enni vagy a vagy a tisza mellett tiszai halat enni a szerintem vidékfejlesztési turisztikai szempontból abszolút egyetértek sokkal sokkal jelentőegkén azt mondhad hogy nem ugyanazt a halat fogja meg a halász mint a horgász hogyan ezt kifejtenéd mert szerintem ugyanarra a halra horgászik

A horgász de de a a a zsákmányban más tehát például a a a halászoknak az egy legnagyobb biznise volt ez a keszekfogás a a horgászviz keszeg igen és a meg a balatoni keszeg a balatoni keszeg jó részét is ilyen célból fogták annak idején és de azért hogy legyen dévér a nem tudom én majosliggeti horgászlóbaan mon igen igen igen igen igen így í de hogy mondom úgyis a

Halász is a pontyot tudja eladni a végén meg a harcsát meg a süllőt nyilván nem nem nem nem azt mondom hogy ahogy egyáltalán nem ugyanazokra a fajokra horgásztak de de bővebb volt a halászoknak a a zsákmány hogy mondják ezt portfóliója mint a mint a min mint a mint a horgász igen hogy a horgász nem horgászik célot kő közt gardára míg a halász húza akkor azt is ah

Bár nem ez volt a legjellemzőbb fogása a halászoknak de a lényeg a lényeg hogy ez ez ez ez végülis azért azért került beszüntetésre vagyis hát én már akkor nem voltam itthon én már akkor külföldön voltam végülis de már éreztem a nyomást akkor hogy hogy efelé megyünk én ezzel nem akor most értettem egyet úgyhogy í így ilyen szempontból kapuról isö nekem ez a külföldi lehetőség itt most hogy

Már nyolc éve nincs halászat én azt hallottam hogy azért nagyon sok halász hogyha azt mondanák hogy újra lehet akkor se jönne vissza hát ott nagyon megtört benük azért valami tehát de most akkor invazív ritkitás nincs is il ezzel a módszerrel de de azért vannak vannak még halászok dolgoznak hát például a tiszatavonottot ez nagyon jól működik ott ott nagyon jól veszik ki a busát meg a törpeharcsát a

Törpec sát a legtöbb horgászvizen gyíítikigen tehát van vannak azért csak nagyon nagyon megfogytak ugye a a a horgászok többsége biztos vagyok benne hogy megesküszik rá hogy azó sokkal több halat fog mint mint amikor voltak a halászok de erre ők már a következő évben megesküdték mikor megszüntették a halászatot ez az általános vélekedés legalábbis a legtöbb horgászismerőstől vagy vagy szakembertől ezt hallom hogy az mondjuk h is ezt éreztem

Egyébként nem véztem il kutatások úogy nem merném ezt kijelenteni eg de nem tudok olyan szakmai tanulmányról ami ezt alátámasztan ak úgy fog ugye mindig a vagy a balaton az mindig egy ilyen nagy példa hogy ott a meg lehet rendezni most már évente két nagy pontyfogó versenyt mert tele van akár 30 pluszos pontyokkal is azal nem tele de 10 pluszos ponttyal tele van és egy iszonyat pontyállomány van

Még a korábbi halászatos időszakban ez nem volt így de közben az jutott eszembe mikor ezen gondolkodtam hogy amúgy meg azt mesélik hogy a 0-as években micsoda halállománya volt a dunának meg a tiszának meg akár a balatonnak miközben akkor volt halászat egyébként hát igen ez ez ez ez ez ott van ez az ellentmondás mert ugye a a a halfogásoknak a mértékében azt is figel be kell hogy a

Horgászmódszerek is mennyit fejlődték az elmúlt időszakban de visszatérve a a a a balatonhoz az hogy most a balatonnak ilyen jó halállománya van meg a meg hogy ott ott egy állami cég végezte a halászatot tehát ott lett volna a legegyszerűbb ezt kontrollálni mert fel kellett volna szerelni a halászhajókat zárt láncú kamerákkal és minden ezt csinálják a tengereken egyébként így mégelik ez gps-szel követik a hajókat zártláncú kamerák vannak

Plusz van egy ellenőr minden ilyen nagyobb halászhajón és figyeli hogy betartják-e a a a kvótát a műszakivizsgán is azt hallottam hogy van ellenőr aztán hallottam má én én ismerek esetleg egy po vendég lehet nektek egyik kollégám az hónapokig dolgozott a déli sarkörnyék én ilyen halászhajókon mint ellenőr úgyhogy hát de hogyha ott vagy egy hajón egyedül ellenőrként a délis a délak környékén igen és azt mondják hogy ezt

Most nem láttam vagy itt hagyunk ott ott nagyon rossz az nagyon rossz az alkoholapja szegénynekudom nem tudom hogy vagy ez de azt tudom hogy van neki külön izé terápiás kezelés után kemény lehet az biztos egy-egy hosszabb túra után na mindegy de szóval a és a és a balatonnak aá mer ne hagyjuk azt ki hogy ott az elmúlt időszakban egy szuper szakmai munka folyik igen igen igen min

Aminek szintén köszönhető ez a ez a jó halállomány igen mer lassan már majd nem lehet lejutni a partra horgászni de amúgy nagyon jó halállomány de ez egy másik podcast másik témája majd akkor azon hőbörgünk egyút oké igen a hogyha már itt elkezdtük a törvénykezési múltadat boncolgatni a halvédelmi törvénynek is részt vettél a kidolgozásában t ugye ez azt jelenti hogy a halat nem lehet kínozni nem lehet lehet

Ilyen dróthálóba tenni nem lehet zacskóba bekúrni élve a csomagtartóba ez ugye az hát ez a 2013-as halgazdálkodásól és halvéelemről szóló törvény azem a címem már régen foglalkoztam v de hogy ebben benne van a kezed hát elég vastagon igen oké az elképzelhetőnek tartod hogy előbb-utóbb magyarország is olyanná válik mint svájc ahol nagyonnagyon szigorú szabályok vannak arra hogy mennyi halat lehet kifogni azt nem lehet lehet visszadobni amit megfogtál

Azt el kell vinni azt meg kell mondanod előre hogy mit akarsz fogni és akkor azt el is kell vinned ugye bocsánat de hogy ez németországban is így van ha jól tudom én nem annyira ismerem a a svájci és német szabályozást abb azzal nem foglalkkoztam nee a azt tudom erre mondani általános sabb válaszként hogy abból kiindul hogy hogyan alkottuk annak én ezt a törvényt tehát hogy születik egy

Koncepció annak van egy szakmai társadalmi vitája minden ilyen törvény annyira lesz szig amennyit a társadalom megenged hogy hogy szigorú legyen ugye ez mindig úgy néz ki ez a ez a játék hogy a szakemberek kitalálnak valamit hogy hogy kéne ezt csinálni hogy lenne jó ezt szigorúan szakmailag vagy természetvédelmi vagy állatvédelmi szempontokból de mindenki tudja hogy hogy ebbe bele kell vonni az embereket is tehát és itt jön be

A szerepe a politikának amit én nem negatív értelemben használnék tehát nagyon fontos feladata van a politikusoknak ők a társadalom hangulatának a szenzorai ők tudják azt behozni hogy mi az amit elfogad a társadalom tehát akkor lesz olyan szigorú törvényünk esetleg mint svájcban vagy németországban hogyha a társadalom és nyilván itt ebből a szempontból a horgászok társadalom ma egy meghatározó tényező el fogja ezt fogadni és ezt fogja fogja kívánni

Tehát jó példa volt erre a törvényalkotási folyamatra is hogy a a kollégákkal mi sokkal szigorúbb méret és til idő korlátozásokat javasoltunk volna de akkor jött a a a politikus kollégia a mohosos kollégák és és ők azt mondták hogy ezt nem fogja elfogadni és nem tudsz nem tudsz a társadalom ellenére szabályozni tudsz mondani egy-két olyat amit te javasolnál vagy javasoltál volna tilalmi időben és méretkorlátozásban te mit csinálnál

Másként hát már nem már nem nagyon emlékszem arra emlékszem hogy itt volt egy nagyon jó kis belső csapatunk a minisztériumbaan a akiknek a tagjai most is még még dolgoznak a szakmába tehát ők lehet hogy jobban többet tudnák rulni egy kollégát sajnos elvesztettünk a cirák zoli kollégat őt nagyon sajnálom ő elment közülünk a a covid idején ő egy remek természetvéelmi szakember volt és nagyon nagyon okosan érvelt mindig

A természetvény szabályas és arra visz hogy ő például javasolta a keszegekre is a méretkorlátozást amit amit lesöpörtek aztán vagy nem les söpörtek hanem hát megmondta a a politikai és a a az érdekvéd elmi oldordal hogy ezt nem tudják elfogadni a horgászok igen mondjuk hogyha nem lehetne föltűzni a 8 centis bodorkát sülőre vagy csukára akkor azt nyilván értem hogy hol az ellená h igen ezt értem igen hogy

Ez ez nyilván a horgászok egy jelentős részének egy fontos dolog de azt is vy inkább én a másik oldalon állok hogy ne lehessen feltűzni amúgy ez szintén nagyon sok országban szabálytalan tehát élő csalival nem lehet horgászni de ugye ez ez mindig minden hol így van a gazdaságban is egyébként hogy azért ez a horgásztársadalom ez nagyon széles ha jól hallom akkor ti egy szigorúbb szabályozás felé menétek el

De de nagyon szélesek azok a tömek akik meg akik meg nem és itt ezért fontosak ezek a társadalmi párbeszédek meg meg meg meg beszélgetésenk hogy hogy lássa lássa a a politika lássa a szakma is meg a meg a a szakmai igazgatás is hogy merre merre akar menni a horgászat egyébként azt hogy látod hogy merre megy vagy lehet-e balansz a horgászatban a környezetvédelemben vagy a természetvédelemben és a

Haltenyésztésben ugye ezek valamilyen szinten mind üti egymást talán a horgászat és a haltenyésztés nem hiszen azok az egyik a másiknak a kiszolgálója de példáuluk a haltenyésztés az környezetvédelmileg sokszor agályos hát attól fü hogy melyik technológia de most maradjunk egyelőre a horgászat és a környezetvédelem témájánál ha maj itt a a szabályozásnál tartunk én én szerintem a a jelenlegi szabályozás azt elég elég jól kezel én nem látok a

A horgászatban ma olyan mérvű környezeti problémát ami ami jelentős lenne ugye gyakran szokták itt emlegetni a a az etetőanyag bevitelt a a a vizekbe én egy pár számítást végeztem most a a tiszatóra például és hát ez elenyésző ahhoz képest mint amennyi a amennyi szársanyag bekerül ezekbe a vízekbe vagy a balatonba akár egyéb egyéb formábanor vagy te mire gondolsz amikor azt mondod hogy hogy környezetvédelem és horgászat ellentéten

Például egyrészt ami kerül be a vízbe damil óomát e márogy csak a saját ökológiai lábnyomóat nézem azért az a rapala amit múltkor fönben hagytam a kövezésben az az biztosan nagyon sokáig ott fog maradni hát nyilván nyilván hatással ez ez szennyezés nyilván de az én inkább úgy fogalmaznék akkor hogy ahhoz képest é hogy más módok mennyit szennyezünk a vizeken jó oké akkor a másik az hogy mondjuk a

Horgászigények mentén minden vizett telekúnak pontjal amurral hát ez amurra azért remélem nem mert azt elvileg tiltja a törvény há sok mindent tilt a törvény halltam már ilyől hallottam már ilyenről én is a bégég előtt hát igen igen ugye itt gyakran fel szokott ez merülni ez a hogy hogy ugye a haltermelők azok szaporodásképtelen halakat telepítenek csak a vízbe és akkor szokta mondani hogy hát sajnos nem pedig pedig

Lehet hogy az volna jó és van ahol ezt így is csinálják tehát én írországnak a szabályozását ismerem jobban mer dolgoztam már a máltai munkán kapcsán egy ilyen horgászati projekten és ott például pisrángott csak úgy telepít ugye szivá piszráng ami nem őshonos ott de a még az őshonos sebesp rángot is ami nem feltétlenül annak a víznek a a teréből származik azt is csak úgy olyat lehet telepíteni amit

A triplo úgynzett triploidizációval szaporodásk képtelenné tesznek nem tudom triploidizációba belemenjünk vagy egyy csak nagy azért lehet érdkes belemenni mer az amurra is vonatkozik ez tehát az amurt is meg lehet csinálni úgyhogy szapadadás képtelen legyen ez ugye arról szól hogy normálisan van két kromoszóma készletünk apukától anyukától a a tripalizációal leh eözt érni egy nyomás sokkal vagy hősokkal vagy más módszereink is vannak hogy a megfelelő időben blokkolva a

Az osztódást kialakul egy harmadik kromoszómok részlet és ezek az egyenek általában a legtöbb fajnál szaporodásképtelenek és így a a a halaknál is de engem nem versz át mert láttam a jurassic parkot ahol ugyanez volt a elvileg van egy nagyon minimális százalékuk ami ami ami ami szaporodhat de de nagyon nagyon kicsi és jól ellenőrizhető is hogy mekkora ez a százalék de ez ilyen elenyésző és és és ott

Csak ezzel a módszerrel lehet például telepíteni halat és hát igen abban igazad van hogy azzal hogy mi mi tógazdasági pontjokat telepítünk nagymenyiségbe a tes vizekbe azzal közvetve irtjuk az ősi pontyformákat a a nyurg pontyot a a vizeinkből mert mert egyre jobban szorul ki ez a génállomány a a vizekből másrészt meg ugye egyre több víz kerül horgászati kezelés alá minden víz gyakorlatilag tehát hogy hogy olyan ahol őshonos

Szisztéma meg tud maradni úgyhogy oda nem tesznek be semmi mást az nagyon ritka azt akartam mondani hogy de hogy van egy ilyen vélekedés hogy az amur egyébként magyar vizekben képtelen szaporodni erre már volt aki megcáfolt minket illetve nem minket hanem ezt a vélekedést aki fogott már igenis kis kisamurt amit nem tett ten nem mert ezt tudjuk hogy ez amú tud szaporodni a folyókban igen én én most

Nem nem vagyok teljesen napra kész ebben a a kérdésben az biztos hogy de de gyakorlatilag mindegy is hiszen nem tudjuk hogy hogy fog változni a a környezetünk nagyot lehet ráfogadni szerintem hogy előbb-utóbb képes lesz az amuri szaporodni a ha busa megtudta ezt tenni ugye eleinte eg eleinte tényleg az volt hogy egyikről se tudtá kimutatni szaporodó állományt aztán egyszer csak elkezdtek jönni a hírek am áról és szerintem

Az amurról is van ilyen tanulmány már vagy van tehát tudományosan bizonyított amú szaporodás és nem érd nem lenne érdemes kockáztatni és nem érdemes kockáztatni a a az amur kihelyezés szerintem de mégis megteszik ugye több helyen a az elburjánzó növényzet ez ez egy valós ez egy meg egy valid valid ér szerintem és én nem is vagyok mereven az amur telepítés ellen én azt gondolom hogy triploid amurt aminek

Úy megvan a technológiája tehát az aranyponty és belcsenyi professzor közösen kidolgozták ennek vagy adaptálták ennek a technológiáját magyarországra ezzel az a gond hogy ezt csak piaci alapon a triploid amurt nehéz lenne megoldani mert ez mindig lassabban fog nőni mint a a rendes amur tehát ide emögé egy nagyon komoly szervezeti hát ez lehetne a feladata például a mahosnak hogy egy ilyen ilyen projektet beindítsan és akkor célzottan tudnák

Szó ál azokat a helyeket hzíneket ahol ahol erre szükség van és nyilván mérlegelni azt is hogy hogy azért ott azt is jó hogyha tartják azt hogy hogy nem feltétlenül kell az élővizekbe tehát folyókba engedni de csatornákba bányatavakba amik szintén élővizek mondjuk n nem jó szót használtam de a csatornák azok összeköttetésben vannak de de az hogy tehát érted valamennyire minimalizálod a a a szaporodás vagy a kikerülésnek a

A veszélyét meg az hogy ott meg ott tudod szabály sok le is zárhat sok ilyen csatorna egyébként és valamennyire ott marad helyben mert ugye itt az a az a kérdés hogy hogy tudod azt kiszámolni hogy mennyi növényt fog megenni az az amúr meg hogy mit fog enni tehát nincsenek arra se adataink hogy ezek most mit fognak preferálni most bererakod egy egy egy élővízbe egy egy tóba lehet

Hogy hogy csak egyfajta hínárt fog enni és akkor még másik hínárfaj fog feljönni a helyett másrészt meg abba azzal is számolnunk kell hogy lehet hogjön az idő amikor a a hínárfélékn nem gond lesznek hanem egy egy érték lesz hüm most a tengeri hínároknak a a termelését példul nan megdobta az hogy kiderült hogy csökkentik a szarros marhának a metán kibocsátását hogyha hínára letetjük ha hínára hát nem csak

Hínára de hínár tart a hínár féléket is adagolnak a a takarmányához és amúgy ezt a az édesvéi híároknak is van ilyen hatása többnek nem annyi mint a ennek a bizonyos tengeri fajnak de de valamennyi van de de ez még a ködös jövő hogy ezzel mit fogunk kezdeni a lényeg az hogy hogy lehet ebből még egyszer érték hogy ahogy híárunk van és a haltenyésztés és a környezetvédelmi job

Poozíciót azt te hogy látod az valaha feloltható lesz hát ugye itt itt azt kell megnézni hogy azért nem minden termelési mód ártalmas a környezetre hogyha ugye alapvetően három nagy termelési módja van a a a a halaknak az egyik az a tengeri kettes termelés ahonnan származik az általunk megvásárolt aranydurbincs tengeri sügér és lazac például itt európában a másik nagy jelentős módszer az az átfolyóvízes haltermelés a pisztrányfélék tipikusan

Ilyen rendszerekbe termelik illetve nálunk a részben az afrikai harcsát is meleg átfolyó vízben illetve ennek most már egy továbbfejlesztett változat ez a bizonyos recirkul ós haltermelés amikor nem átfolyik a víz a rendszeren hanem visszaforgatják ezt a vizet megtisztítják és újra megy a halakra itt is van valamennyi elfolyó víz mindig de sokkal kevesebb mint egy özés rendszerben és ugye a harmadik nagy termelési mód az a extenzív félintenzív

Tógazdasági termelés jellemzően a ponty és és mellékhalainak termelése amely utóbbi inkább pozitív környezeti hatásokkal bír mint mint negatí igen hiszen a a a halas tó az tulajdonképpen egy egy ilyen mesterséges vizes élőhely ami m ráásul fel is van pörgetve egy kicsikét mert teszünk bele halat meg meg meg tápanyagot aminek megvan az a hatása hogy bizony ideegyülekeznek a vízimadarak vidrák tehát például a magyarországi gazdag vidrappulációért jelentős részben

A a a haltermelők nekik köszönhetjük álják igen merogy sokat nem kedvelik de egyébként a legtöbb haltermelő van egy van egy van egy mértéke ezeknek a a halfogyasztó emlősöknek és madaraknak amit amit akceptálnak a haltermelők és elfogadják úgy hogy ez velejárója a a termelésnek a gond akkor van hogy min amikor amikor ez ez olyan méreteket ölt ami már a termelés biztonságosságát veszélyezteti és a a kormorán esetében és

Egyre inkább sajnos a kis kormorán esetében is ez ez fenn áll te kormaránellenes vagy én én azt gondolom hogy annyira felborultak ezek az ökoszisztémák már a költőhelyeén is a kmoránnak meg ugye a ugye a azt azt nem tudom megvan-e hogy azért amik itt ragadoznak kmolának vagy itt halat fogyasztanak kormorának azoknak jelentős része egy vándorlóállomány tehát nem nem csak a fészkelő állomány fogyaszt it én azt gondolom hogy

Hogy kell kell valamit nem nem csak a a haltermelés miatt egyébként hanem általán a túlszaporodásuk miatt ugye kifossák a fákat tönkreteszik az élő élőhelyeket valamilyen fajta fellépés szükséges az más kérdés hogy ennek mennyi a realitás hogy ez meg tud történni mert itt egy összeurópai fellépésre lenne szükség most el tudom képzelni amikor a svéd környezetvédelmi miniszter bejelenti hogy győríteni fogják a kormorán fészkelő telepeket tehát ez ennek nem

Sok realitását látom bár lehet hogy haladunk most efelé ugye ezt amiókor én én 99-ben elkezdtem dolgozni a haltermelők országos szövetségébe akkor is ez volt a téma és még most is az a téma hogy mit kezdjünk a kormoránnal itt nagyobb gondnak látom például azt hogy most elkezdték ugyanígy védeni a kis kormorn ugye az a ugyanaz a a kormorán az volt a ciklus hogy védett volt védett volt védett

Felszaporodott most már probléma most ugyanez elkezdődik a kiskormoránnal is ugye a kiskorm is védett védett egyre több van a halastavakon ugye tesszük bele a a halakat a a a tavakba szépen tud nőni az állomány mert van kajája és és és egyre több van belőle és egyszer csak el fog oda jutni mint a a rendes kormoránnal nagy kormoránnal hogy hogy hogy ebből is ez is ez is olyan

Mértéket ölt vagy olyan mennyiség lesz ami már a termelést veszélyezteti igen ez egyébként szerintem nem is nyilván nem csak a halászat meg a halakhoz kapcsolódó állatokhoz vagy állatokra jellemző most erdélyben jártam nem olyan régen ott a medvékkel nagyon hasonló a helyzet hogy ugye védett majdnem kihal nem tudom aztán el szaporodnak és a szabályozás nem tudja követni a természet ritmusát úgy látom és ott is most már konkrétan

Nagyon sok helyen veszélyezteti az emberi életet is szóval ja érdekes dolgok ezek miért nem lehet ezt a szabályozást valahogy gyorsabban igazítani a az állományhoz meg a meg az érdekekhez hát azért mert a jó szabályozáshoz az az időbe tehelik nem a a hirtelen ötlettől vezírelt szabályozás okoz problémákat a jószabályozás meg időbe telik én szerintem ez de érdemeseb a jó szabályozást követni hát igen legalábbis hatékonyanb hosszúáv a te

Ismereteid alapján mondjuk a az emberi fajnak a túlélése az az mennyire függ attól hogy több vagy kevesebb halat eszünk én szoktam azt mondani időnként hogy amikor a gyermekeimmel beszélgetek erről hogy milyen problémája van a földnek és hogy kevesebb húst kéne enni és hogy előbb-utóbb bogarakat fogunk enni hogy mielőtt elkezdünk bogarakat enni előtt szokjunk hát a halakra is egy kicsikét mert épp most csináltam egy ilyen kutatást a

Az európai haltermelők szövetségének ahol megnéztem hogy különböző ilyen ilyen fenntarthatósági paraméterekbe hogy környezeti hatásindikátorokba hogy hol van a haltermelés a különböző haltési technológiák a az egyéb állati feehéráítási rendszerekhez képest és azogy mindenhol sokkal jobb a a a hal ami annak köszönhető hogy ugye a legnagyobb hatást azt a táplálék előállítása fejti ki a környezetet dönt sokszor mivel a halnak nagyon jó a takarmányhznosításra hiszen a vízben lebeg és

Nem kell a a testhőmérsékletét se sem tartania ezért ebbe már veri a csirkét sertést tehát a szarros marháról nem is beszélve ugyanakkor tényleg azért bizonyos termelési rendszereknek vannak közvetlen környezeti kárai is tehát például egy lazasz telep neek a a a tápanyag terhelése meg meg szervesanyag terhelése azért az az az nagyon jelentős bár erre is megvannak a módszerek hogy hogy tudnak ez ellenát mi ez ott van a

Tengerben lebeg egy nagy ketrecben hát igen de a a fenékre kiül az a tehát a a el nem fogyasztott táp a halaknak az ürüléke m az m lesülyed a tenger fenekére ezt úgy próbálják kezelni hogy van egy úgy bizonyos nem tudom mi a jó magyar szó rá tehát hogy ilyen vetésforgó van tehát időnként át kell mozgatniuk a a a ketteceket egy adott helyről ez nem j úy

A híát meg jól megtrágyázzák így van van egy olyan olyan tendencia is és és ez is egy ez is egy irányzat ez az úgynevezett imta systemek vagyis integrált akvakultúra termelésnek fordítanám ezt magyarul ahol mit tudom én lazac ketrecek között mellett van nagy híár termelőtelep vagy vagy tengeri algermelő telep itt a gond az hogy hogy ez jól tud működni például az északi tengeren ahol amúgy is nagyon termékeny

A a víz mert sok a táp magas a tápanyagtartalma itt a golf áramlathoz kapcsolható mindenféle áramlások miatt de mi próbáltuk ezt máltán például meg kagylótenyésztéssel lehet még például csökkenteni a ezeket a hatásokat és mi ezeket próbáltuk máltán a földközi tengeren ami egy oligotróf vagyis tápanyagban nagyon szegény víz és nagyon nehéz azt befolyásolni hogy te úgy határozd meg ennek a hínár vagy kagylótermelő telepnek a helyét hogy pont

Olyan tápanyag tehát elhanyagolható az a tápanyagmennyiség ami kijön egy ilyen tengeri ketces haltermelő telepről ahhoz képest mint amennyire tápanyagtartalma lehetne a a a víznek mi egyébként tengeri uborkát próbáltunk termelni így a a a haltelep közelében az viszonylag működött egyébként mert az egy az őka ugye a kiülepedő szerves törmeléket fogyasztjánk finom a tengeri uborka hát nem kostoltam megmondom őszintén de de van olyan ország ahol van neki piaca

Főleg ázsiai országokban igen én a extrém tengerállatok közül a medúzát kóstoltam de az szar volt igen ví igen h vol az ét hogy víz de nem egy ilyen nagyon kemény kellemetlen állagú porczerű volt amit a kínaiak egyébként szeretnek ezt a ezeket a bem n macskfület kaptálem nem [ __ ] át mondták hogy jelly fish jelly fish és és ugye íze önmagában nem volt hanem ami fűszerekkel elkészítették

De maga az az az tök finoman volt de maga az állaga az nekem rendkívül rémisztő és kellemetlen volt ennyi bár szeretem a tengeri és mindenféle vízi étkeket ezt ezt még nem nem ht a tengeri az finom egyébkén suusibba már kóstoltam nem én én nem nem vagyok ilyen extrém hal vagy tengeri vagy vízi élőlény fogyasztó még nem nem de hogyha szembe jön akkor nem ugrasz félre hát én

Is így voltam a tengeri uborkát is megkóstolnám ha úgy lenne egyébként azt megeszik ezek szerint ugye igen igen igen nem nem tudom csak ázsiáb talán európában is vanahol fogyasztják talán az olaszoknál vannak olyan kaják amikbe van aha de most ebb nemő bizos említetted az előbb a lazacokat meg az északi tengert és hadd kérdezzek ide be gyorsan kérdez be nyors a norvég lazacenyésztő bárók tényleg akkora köcsögök mint

Ahogy a a hírük tartja n netflix n tudatban láttad vagy annak csak a kivonátát olvastam nem nézek semmit de hogy ebből ilyen legendákat hallottam már hát ugye itt nekem azt mesélte egy egy ottani ilyen magasabb beosztású lazac termel ugye itt azt kell látni hogy ezek az emberek többsége még az 50-es években az idősebb generáció az 50-es években szegény halászok voltak tehát végtelenül egyszerű emberek voltak akik összeálltak

Elkezdték próbálkozni ugye az egész lazasz termelés ez n 0-as években indult körülbelül ez egy nagyon fiatal iparág most pedig a norvégiának a az olaj és gázbevételek után a második legn bevétel a lazac tehát meg hogy a hogy érzékeltessük az arányokat hogy a norvégia lazac termelése 2 millió tonna az egész európai unió haltermelése meg fé millió tonna hal mármint hal összesen összes hal összes bocsánat termelés tehát nem

Fogás ebben nincs benne fogás ok oké aha tehát termelt akvakultúrában vagy haltermelési létesítményben termelt bármilyen halfaj verzus a norvég laz az durva norég lazacbáru az ott az új gazdag figur nem nem mindegyik egyébként meg most már nagyon nagyon ott is végment az a folyamat hogy régen sok kisebb cég volt és ezek ezek össze felvásárolták egymást összeálltak ugye erről szól az a netflix sorozat ami ami volt nemrég

A milliomosok szigete vagy nem tudom mi volt a a témája de jól visszaadta azokat a problémákat ez kicsit ilyen ilyen dallaszos jellegű sorozat volt de megjelentek azok a problémák amik amikkel foglalkozik a lazas termelés hogy hogyan tudják csökkenteni a környezeti lábnyomukat ott ugye ez egy nagyon fontos tétel a cégeknél és foglalkoznak is vele és hát azért a elértek jelentős eredményeket ezen a téren ha csak azt nézzük

Hogy mit tudom én 20 évvel ezelőtt vagy 30 évvel ezelőtt a lazac tápnak a ha jól emlékszem milyen 80%-a az tengeri eredetű volt tehát halliszt halolaj most meg ha jól emlékszem ilyen 20% körül van már csak a a vagy még az alatti a nemér akkor mit adnak nekik tofut a hát igen növényi növényi tápan növényi dolgokkal pótolják egyre több a a haleldolgozás melléktermékeként bekerülő dolog meg minden

Hal haltápba már egyre egyre több a az ilyen melléktermék felhasználás ami végül is ilyen körkaros gazdálkodás szempontjából jó tehát a hal hal és ez is a visszatérve az eredeti kérdésedhez hogy mennyire jó halat eszünk a bolygó jövője szempontjából a szinte minden haltési technológia kiváló alap ehhez az úg körkörös gazdálkodáshoz mert a halak azokat is tudják hasznosítani azokat a tápelemeket is vagy tápanyag össze vagy tápösszetevőket is amiket

Esetleg más állatok tápjában már nem használnának fel és akkor a norvég lazac meg egyáltalán a lazac fogyasztása az az jó vagy rossz mert vannak olyan szavak youtube-on itt ott am ott be lehet találni olyan videót hogy nem táplálkozás szakértők nem feltétlenül ajánlják mivel hogy ezek mesterségesen denyésztett vagy hát ilyen na telepeken tenyésztett lazacok és hogy valójában csak a vadlazac a az ami igazán jó az baromi drága

És egyébként meg ezt nem kell megenni mert tele van mindenféle káros anyaggal el tudod képzelni hogy egy két milliós tonnás termelésű állattenyésztési szektort nincs halálra szabályozva norvégiában hogyha kiderülne hogy bármilyen olyan káros anyag van abban a abban a húsban halhúsban ami bárkinek problémát okozhat akkor az nem rengetni meg nem erről szó sincsen tehát szigorúan elzött az egész egész folyamat egyrészt és pont ez az amivel talán lehet

Érvelni a az akvakultúrában termelt halak mellett hogy ott tudod hogy mi mi van a halhúsban mert te adtad neki egy vadon fogott hal hogyha elúszott az elsüllyett szovjet tenger alatt jááró mellett nem biztos hogy hogy nem lesz gazdagabb sugárzó anyagokban mint kéne vagy mit tudom én a csak hülyeséget mondok lehet de de de a egy vadon fogott halban nem tudod kontrollálni hogy hogy hogy mi lesz míg

A míg a van persze számos környezeti negatív környezetiás hatása vonal az a te elésnek pont például a horgászat szempontjából ez nagyon fontos ezt írországban tapasztaltam ahol szintén nem olyan nagyon nagy a lazasz termelés de van ráadásul pont a biozasz termeléssel foglalkoznak a az írek de hát az gyakorlatilag csak a népesítési sűrűségben és a táp összetételében különbözik a a hagyományos lazasz termeléstől de ott és és írországban is

Elég hasonló a társadalomban a horgászok aránya mint mint magyarországon és egy elég elég hát hasonló a mentalitásban is mint a magyar horgásztársadalom és ők ők azt mondják hogy hogy nagyon veszélyezteti az ő lazac fogásaikat a lazactermelés mertogy például vane az egyik legnagyobb probléma a lazaztermelésnek ez a bizonyos lazas tetű ez egy ez egy ízelt lábú élősködő ami felszaporadik ezekben a a a ketrecekben és aztán megtámadja a

Vadon élő lazacokat is és azoknak okoz betegség meg meg meg elhullást okozhat a mesterségesen tenyésztett lazacoknál már kiküszöbölték ennek a hatását nem hát ott ott az drágítja most jelentősen például azasznak az árát hogy ezellen hogy tudnak védekezni ott van egy olyan módszer például hogy más halakat olyan halakat vegyítenek a lazacok közé amik ezt a lazacctetűt lecsipegetik a lazacoknak a a bőréről ezt úgynevezett tisztítóhalaknak hívják ezeket ezeket

Külön termelik adott méretnél pedig ott berakják a például az a az a aziszem nyúlhalnak hívják magyarul aminek ez az apró fekete kaviárja van amit lehet kapni itt magyarországon is na az például egy ilyen tisztítóhal a lazciparbaan na ma is tanultunk valam de hogy akkor akkor a gyakorlatilag az nem történik meg mint az egyéb vagy más állattenyésztő iparágakban hogy bármilyen gyógyszerrel vagy bármilyen vegyianyaggal kezelik a mondjuk a

Norvégiában meg tenyésztett két millió tonna a lazacot azért hogy ezt a lazacctetűt eltávolítsák kezelik nyilván kezelik vegyianyagokkal is ezeket ez de ez úgy néz ki hogy egy ilyen fürdetéses technológiával kezelik és nyilván tát biztos hogy ennek van negatív környezeti hatása hiszen bekerülnek ezek a kemikáliák a tengervízbe csak hát ott olyan hirtelen feloldódnak ugye egy ponyvát húznak a las ketres közé megtörténik ez a fürdetés ezzel lejön róla

A tetűs után leveszik ezt a ponyvát a ketencről aha é és akkor kiáramlik ez a vegyszer is a a természetben ezek olyan vegyszerek amik engedélyezve vannak tehát ezek egy szigorú engedélyezető úgy min mint a permetszerek is végü is használunk mi is permetzereket hát igen de ez nem kerül bel ez nem kerül bel az a húsba mert olyan gyors ez eg gyors ez egy gyors fürdetés ez inkább

Abban abból a szempontból veszélyes hogy hogyha ott ott abban a amikor ugye leveszik a ponyvát és hirtelen kiáramlik és mondjuk ott a a a a térs annak a közvetlen környezetnek a a a ízeltlábú faunáját veszélyeztetheti ként azt mondtad hogy a norvég lazacban abban biztosak lehetünk hogy hogy abban nincs káros dolog de mondjuk hogyha vietnámban ahol te telepítettél vagy dolgoztál ilyenekkel onnan a pangaziusról mit tudhatunk hát én

Mé nagyon régen dolgoztam vietnáman még doktori tanulmányaim soha be nem fejezett doktori tanulmányaim kezdetén 97 környékén akkor indult ez az egész pangázius biznis ugye azt látni kell hogy ezt az egész pangázius termelést ezt nem egyedül csinálták meg a a vietnámiak itt nagyon komolyan közreműködtek norvég termelési szakemberek amerikaiz meg európaiak is sokan és itt is az van hogy ez már egy ugye 1,2 millió tonna körül van a

Vietnámnak a pangáius termelése ez egy olyan olyan iparág már és olyan olyan mértékben rá van utalva a piacaira hogy nem engedheti meg magának hogy hogy káros anyagot szermaradványokat tartalmazzon ez a ez a hal amikor még a minisztériumban dolgoztam akkor csináltunk is ilyen vizsgálatot a nébichel hogy megnézzük hogy mi van ebben a a pangáziusba és nem találtunk semmilyen szermaradványt vag káros ők mindig ezzel jönnek hogy hát a

Náluk tenyészet harról tudjuk hogy az rendben van de hát idejön vietnámból a koszos pangá hát ső hát én emlékszem hogy bocsánat voltak olyan videók vagy legalábbis cikkek hogy itt a szennyvízben termelik őket meg a nem tudom micsoda tehát hogy ezek ezek nem e egy európai ez egy európai kampány volt a pangazus ellen én nagyon nem szeretem az ilyen ilyen kampányokat amikor a egy egy másik terméket próbálnak

Le a pangezuszal nem ez a baj a pangez az a baj hogy ezt fagyasztva hozzák be és a fagyasztott halnak mindig rosszab a minősége mint a friss halnak halat frissen kell v igen és ugye meg van rajta ez a jégréteg meg mit tudom én és meg egyszerűen a a technológia miatt de igazából nem a ha frissen eszel pangáziuszt az egyáltalán nem rossz tehát az jó ilyen fehérhúsú

Hal nem is egy extra de de nem is olyan nagyon rossz attól lesz gyengébb minőségi hogy hogy sokat utazik fagyasztva ugye ahhoz hogy ilyen olcsó tudjon maradni ahhoz nem repülővel szállítják európában hanem hajón meg ilyen mennyiségben és a fagyasztással mindig romlik a halnak a minősége a kazaksüllő is fagyaszt hát igen igen annak annak annak se job minősége csak hát ugye azt azt egyelőre a fogyasztók még nem

Ugye azért annyival olcsóbbak az a süllő mint hogyha te ezt egy termelt süllőként vásárolod hogy azt a minőségi különbséget nem fogja megfizetni a az átlagfogyasztó az átlagfogyasztó egyébként ez annyira érdekes m picit így visszatérve a lazacoz hogy a a gyerekkoromban szerintem csak filmeken láttunk lazacot aztán most meg ott tartunk hogy könny előbb könnyebben veszel lazacot mint süllőt vagy keszeget vagy bármit hát ez a piac ez a

Piac és a t megtermelés hatása meg a marketing uguk rengeteg pénzt ölnek a marketingbe a a norvég lazacosok és az igaz hogy azért van olyan színe a lazac húsnak mert olyan színű táppal letetik igen nem a nem a tápnak a színe hanem ebben van egy egy összetevő ebbe a távba egy ilyen egy természetben is előforduló színezőanag grill ráknak val amit soa nem tudok kimondani úgyhy meg se

Próbálkozom most vele ez a igen a példá például a a rákokban van ilyen tehát például a a a vadon fogott piszráknak is ilyen vöröses a húsa mert a patakokban is ez a ez a gammarusz rákok amik amik vannak azok is tartalmazzák ezt a a nem tudom kimondani antaszo sín vagy valami ilyesmi a a a neve ennek az anyagnak ezt eredetileg ezt termelik algák is tehát például mi

Csináltunk olyan kísérletet a a máltai munkám során ahol megnöveltük a távban az alga algának a mennyiségét és azoknak a halaknak a húsa is ilyen rózsaszínesebb lett mert egyes algák is tartalmazzák ezt háteg teréses anyag de szintetikusan is előállítjáküm és a a tápok többségében jelenleg a szintetikusan előállított verziója van ennek és attól lesz ennyire vörös hús a lozacnak de ez nem para vagy para ez nem para mert

Ez egy természetes anyag jó jó de ezt picit úgy hangzik hogy mit tudom én a a monster energiaittal is egészséges mert zöld étel gumicukorban is ételfesték van és nem aggódunk rajta hogy igen ez is igaz jó engem e mond ez egy telj cukorral meggyőzted most te ez egy teljesen természetes anyag úgyhogy nincs a de cián is természetes anyag hiszen nem a de de hogy de hogy ugye

Az eredeti lazasznak a húsa szintén ilyen vörös volt mert ő ezeket a kisrákokat fogyasztotta ugye a kisrák megette az algát feldúsult benne ez az anyag tehát tehát ugyanilyen ilyen vöröses hú vol ah tehát ja ja rákban is azért volt benne mert az algából bejutott csak it a közvetítőt kivették a r kivették az algát meg a rákot és bevetették a távba aha jó és akkor én nagyon örülök

Hogy így megnyugtattál minket a a lazaccal kapcsolatban mert ben hát azért itt azért benne van egy kis iparági lobbi nem akarom fúrni a nem is legyen is legyen is és egyetek magyar pontyot a lazaz helyen igen igen mondjuk lazasból nem jó ha raszle ez tény hogy van olyan tanácsod hogy hol vagy milyen lazacot érdemes venni átlagembereknek hát vagy vagy nincs nagy különbség bármit megvün szigorúan szabályozott technológia

A legnagyobb termelők látják el a magyar piacot is gyakorlatilag ugyanaz a minőség szerintem itt már nem tudom hány fél órával ezelőtt amikor szóba került a recirkulációs rendszer ez ugye nagyjából az mint az akvapónia hát nem jelentős különbség van ok oké tehát hogy tehát hog de jó jó próbálkoz majdnem majdnem egyébként hasonló has igen tehát az elv az hasonló hogy van egy víz abban van hal a halat

Eteted a hal szarik a szennyvizet vagy hát az összeszart vizet átmossuk egy szűrőrendszeren amibe lehet növényt ültetni visszamegy a megtisztított víz a halhoz és akkor elvileg ez az aquvapóniának az igen igen igen igen igen az ilyen szempontból hasonló igen de ott ott van a különbség hogy egy recirkulációs rendszerben te csak a halra koncentrálsz hogy a halnak mindé tisztább ize legyen és hogy a hal minél jobban érezze

Magát tehát egy olyan szűrőrendszert csinálsz amiben van egy fizikai szűrés meg van egy biológiai szűrés ugye biológiai szűréssel a azokat az ammóniumot azt az ammóniumot távolítod el a vízből amiből ammónia keletkezhet meg kiszelőzteted a széndioxidot satöbbi ennek megvan egy egy te akkor téleg a szennyvízkezelésből ismert technológiát fejlesztették tovább egy kicsikét finomították az aquvapóniánál pedig pedig arra gondoltak hogy végül is ez a víz ami lejön a halakról

Ez nagyon gazdag tápanyagokban amiben kiválóan lehet növényeket nevelni hiszen valóban a a haltávból pont valahogy úgy ugye foszforban foszforban és nitrogénben nagyon gazdag a halnak az ürüléke meg a halnak az elfolyó vize ugye a a a vízben több a nitrogén az ürülékben több a foszforvyüed hogy ezeken lehet növényeketni tehát az elfolyó vizet akkor is egy egy egy akvapóniában is kell kezelni valahogy azért ezt a vizet mert

A fizikai szűrését meg kell csinálni de bár vannak olyan próbálkozások is ahol csak a növények gyökérzónájával próbálják e ug kabicson folyatják el igen a kavics a ú tudom hogy elég jó szűrő hát a a az ugye ez az aquapóniának az a nagy problémája hogy egyrészt ugye ezt minden évben valaki feltalálja és felvesz rá sok 100 millió ft támogatás hogy építsen egy akvapóniát és ezzel akarja megmenteni a

A földet ezt már nagyon régen kitalálták ezeket a rendszereket és több fajta módon kutatja is minden én ezt nagyon jó dolognak tartom abból a szempontból hogy hogy lehet hogy egyszer odajutunk hogy ez a fogyasztók hajlandók lesznek megfizetni azt hogy valami olyan módon lett előállítva ami abszolút zéró kibocsátású és környezetbanát de pillanattilag a nagy problémája az hogy nem tudj nem tudod az optimalizálni a rendszert úgy hogy a

Halra legyen optimalizálva vagy a vagy a vagy a növényre és és így mind a kettő drágább lesz egy kicsikét mint a mintha egyéb rendszerekben tehá termed ezeknek a recirkulációs rendszereknek a az alkalmazása amúgy is meglehetősen szűk határok között mozog mert mindig drágább lesz a hal még egyelőre amit ilyenbe termelsz a a legnagyobb alkalmazási területe a recirkulációs rendszereknek az megint csak a lazac termelés mert ott ugye a

Lazac az első életszakaszában édesvízbe nő és ezt a édesvízi szakaszt ezt most már szinte teljes egészében norvégiában ilyen recirkulációs rendszerekben csinálják nem teljes egészében de a legtöbb már már ilyen ahol ráadásul a teljes zagyot az ürülék mennyiséget mindent újra hasznosítanak tehát kiveszik a rendszerből leszárítják és biotrágyaként alkalmazzák most a az aquapóniánál is az a pedig a ott ott nem ismerünk egyelőre olyan akvapóniás rendszert ami piacra piaci

Alapon termelne ezek kutatási rendszereknek kiválóak hogy nézzük hogy milyen irányokba lehet ezekkel elmozdulni egy hobbinak is jó lehet de de piaci mennyiségű élelmiszert vagy vagyis növényt termelni belőle nem arra arra jók lehetnek ezek egyébként hogy amúgy megé a a ha a haltermelésre koncentrálunk akkor a a haltermelésből kikerülő tápanyagokat hasznosítsuk valamilyen ezeket úgy hívják hogy hogy angol szó tudomra decupled rendszerek tehát hogy nem nincs összekötve a növénytermelés

Meg a haltermelés hanem egyszerűen a a hal recirkulációs rendszernek az elfolyó izét ami ott töményen keletkezik azt vezeted rá egy növénytermelő rendszerre de még ezek sem olyanok egy mert mindig kell tenni valamit ugye mindig hiányozik valamilyen tápanyag a növénynek tehát ahhoz még hozzá kell tenni valamit de ilyesmi rendszert csináltál afrikában is ahol az elfolyó vízből növényt locsoltak a tocsoltunk igen deát a a de de ott a

Fő cél az az volt hogy csináljunk egy olyan hal előnevelő rendszert amivel ott a helyi kister termelőket el lehet látni a viktória tó környékén tilápia ivadékkal ott a haltermelésen volt a volt a hangsúly amikor ott jártál akkor történt atrocitás atrocitások mindig történnek afrikában az az emb például nekünk ellopták a vízóránkat ebből a rendszerből amí egy fontos atrocitás nem tudom én én nem értettem hogy miért kell valakinek

Egy vzós h ott maj azt magyarázták nekem hogy abb van valami olyan fém aha amit amit nagyon jól el tudnak adni a a a piacon a a vízóragyűjtő ú ú emberek hát hatalmas mennyiségű bár f há igen de hát ott amikor 5 euróér dolgozik valaki egy egész napot aha annak is annak is van értéke nagy tanulás volt afrika nekem igen hogy mi mi volt a legnagyobb tanulság

Hát az hogy hogy nem szabad tehát át kell állni az ember agyának arra a világnézetre arra a rendszerre hogyha te ott az európai gondolkozásoddal mentalitásoddal akarsz bármit csinálni az az nem fog nem fog működni másrészt pedig nagyon okosak azok a az emberek akikkel én találkoztam egyszerű emberekkel kenyában és és ugandában és ők nagyon jól tudják hogy mire van szükségük és m nag nagyon jól víz órára hogy

A vízórára á valak ami de amit nagyon jól csinálnak szerintem hogy nagyon jól látják azt hogy így kombinálniuk kell a a modern dolgokat a hagyományos dolgokkal tehát például ők ők már minden ilyen haltermelő rendszernél figyelembe veszik azt hogy ennek ne legyen nagyon jelentős negatív környezeti hatása és ezt ezt ez benne van a köztudatba azoknál a az intézményeknél ahol én én én dolgoztam még az aquapóniához visszakötvenak után

Néztem adás előtt hogy a magyar aquapónia mánia az az honnan indult és honnan nem nem tud na honnan a 2012 tv2 napló riport volt egy nem az az az még nem már nem nem ott a trütko volt a műsorvezető de nem ő csinálta hanem egy diakonusa ment ki nyilván debrecenbe és egy srácot megmutatta a saját rendszerét ami tényleg tök jól működött hogy ott voltak a növények az

Üvegházban kivette a pisztrángot gyorsan nagyon verte ott a riporter előtt megsütötte gyorsan zöldségekkel tálalta és hogy kintél van neki meg friss zöldség és friss pisztráng van hát szerintem ilyen ilyen hobbiként ez ez tök szép lehet egy kerben én attól vagy az nem tetszik nekem amikor mondom két évente évente megjelenik valami nagyszerű feltaláló hogy ő feltalálta hogy hogy menti meg az emberiséget és bemutat valami aquaponia rendszert is

Felvesz rá több 100 millió támogatást hogy ezt kifejlessze hm de ezt itt mond itt magyarországon csinál volt láttam itt már magyarországon is akaponia rendszerre hátha lesz még er páázat egy uttletem adás után jó nem akartam eltrollkodni ne haragudjatok a mondtad hogy az állami vizeknek meg horgászegyesül állami vizeket kezelő horgászegyesületeknek adsz tanácsot hát már nem an már most a hiszatavon volt ilyen feladatom igen de korábban csináltam én

Ezt még amikor vállalkozóként dolgoztam itthon ilyen tan való vállalkozóként akkor még ugye az volt a a rendszer hogy ugye magyarországon minden természetes víz ami felszíni víz az az államnak a a tulajdona és a hal is ami benne van az államnak a tulajdona ez nem tudom megvan-e hogy ugye kétféle ilyen felszíni víz van magyarországon tulajdonképpen ezek a természetes vízek meg a haltermelő létesítmények a természetes vízben lévő hal

Az az állami tehát onnantól kezdve hogy te a a bányatóba betelepítetted a halat az az állam tulajdoná lesz a halastób van tehát haltermő létesítményben lévő hal az nem az államé az az é aki aki a halastó tehát a halastó vállalkozó a hal ezzel is volt egy kicsikét érdekes most nekem hogy hogy bevezették azt hogy a halastóra is kell állami jegy például a a a horgászathoz ahhoz ahhoz

Az államnak nem sok köze van tehát a az állami jegy annak idején arra lett kitalálva hogy azzal a hallal ami az állami vízben van azzal az államnak dolga van ugye fen kell tartani a a a hatósági rendszert hogy büntesse azt a horgászt aki vét a szabályok ellen kutatási projekteket lehetett ebből finanszírozni meg hát olyan halfajok telepítését amit amúgy nem végeznének a az egyesületek és és akkor ez

Erre arra hogy ki kapja meg egy ilyen víznek a a halgazdálkodási jogát arra korábban pályázni kellett ugye ez a 2000-es években volt még és akkor például ilyen pályá okat készítettem a a horgászegyesületeknek meg összeállítottam a halgazdálkodási tervüket meg ilyesmikkel foglalkoztam akkor tehát akkor nem úgy adtál tanácsot hogy figyelj több sülő kéne hagy csuká hát ilyenekben nem ilyenekben is hogy hogy ugye a halgazdálkodásnak a az én felfogásomban

Az a célja hogy minél jobban ki amog mondtam is korábban hogy minél jobban kihasználjuk adott víznek a az adottságait ugye ezért nem szeretik a hallgazdálkodó szakemberek amikor csak háromnyyaros pontyot telepítenek egy egy egy vízbe mert legalább telepítsen már bele két meg egy nyaras pontjot is ahol ahol megmarad az egy nyaras mert azzal tudod jobban kihasználni a víznek a természetes hozamát ugye tehát ebben a felfogásban az a

Jó halgazdálkodó aki minél kevesebb telepítéssel tudja azt elérni hogy minél jobb fogási eredmények legyenek a vízén tehát nem feltetlenül az a jó halgazdálkodó aki többet telepít mint amennyit kifognak a a a az adott vízből és hát ezekben is adtam tanácsot igen hogy meg hogy honnan lehet szerezni a halat meg mit tudom mi ilyesmikbe magyarországon lehet telepíteni halat külföldi forrásból nem a a törvény kimondja és ezt erre

Büszke vagyok hogy ezt kitaláltuk hogy mert ugye elvileg azt nem teheted meg európai unióban hogy piaackorlátozó intézkedés az de ez úgy ez a pont a szegény cirág zori barátunknak az ötlete volt hogy kitalálta hogy a csak a pandon biográfiai biogeográfiai régión belülről tele építhető természetes üzekbe hal ami gyakorlatilag a a magyar határ meg egy kicsikét még még még még mellette de ott nincsenek jelentős halastavak ugye ez

Most a a magyar haltermelőknek egy nagyon jó piacvédő dolog mert így az utolsó vagy a legnagyobb megmaradó piacuk az a horgászpiac a oda nem tudnak betörni a csehek például ahol ahol szintén jelentős ponttermelés van igen egyébként arra van bármilyen adat hogy a cseheknél illetve hogy mi a mi a reláció a cseh ponty kilóár meg a magyar ponty kilóára között tudsz erről valamit kicsit a csehek asszem olcsóbban

Termelnek mert ők extenzíveben termelnek nek neki olyan adotságaik vannak hozzá hogy hatalmas nagy tavaik meg víztározóik vannak kevesebbet etetnek és és nagyon jól kihasználják ezeknek a természetes hazamát de hát magyarországon is vannak olyan halasgazdák akik ezt nagyon jól csinálják ezt ugye akkor jó egy tógazdasági ponttermelés hogyha egy egy jelentős része a a hozamnak az a tónak a természetes hozamából van és ez csak kiegészíti a a takarmányozás

Igen és hogyha ezt jól csinálják akkor akkor ilyen kettő alá vihető le a takarmány 2 kg takarmány alá vihető le az a takarmány amit ki kell adni hogy hogy 1 kg halhúst előállítsanak aha az mondjuk tényleg jó és a a magyaroktól vásárol külföldi ország igen elég jó az exportunk most romániában rengeteget adunk el a románoknál ugye ők de élő halat most hagy élő élőhat de feldolgozottat is

Szerintem bár élőről tudok biztosan régebben ment nagyon a busa ki lengyelországba is ugye ezek az országok mind románia és lengyelország is olyan ország ahol volt tengerük vagy van tengerük volt hagyománya a halogyasztásnak de a tengeri halászat visszaesett viszont a halogyasztási hagyományok megmaradtak meg a meg am is a románoknál valahogy nagyon nagyon nagyon szeretik a halat igaz az a sztori hogy a közelkeletre magyarországon a 70-es-80-as években irgalmatlan

Mennyiségű busát adott el magyarország igen igen iránba hát ez a magyar haltermelésnek ahogy mondtam nagy nemzetközi kapcsolatai és respektje van ugye magyar szakemberek fejlesztették fel brazília haltermelését is a 80-as években és ugyanebben az időben exportáltuk tudásunkat ezekbe a a az országokba is és busánt is adtunk elell meg a technológiát is vittük oda hogy hogyan tudnak ők ott te fogod tudni erre a választ úyhogy a viktort challengelen

Meg a kérdéssel miért pont a busát lehetett eladni iránnak miért lövésem sincs nem tudom mert a halal előírás előírja hogy a hal amit megeszel aznak legyen uszonya és legyen pikkje oké de elég sok ilyen halfaj van azért hát ez azért is igen ez ezt hallottam is ezt a ezt a történetet meg meg azért is volt mert mert ezt ott azok a folyók is alkalmasak voltak meg azoknak

A meg a tani halastavak a a a busa termelésre de hogy megeszik gondolom a a busát nem tudom most hol tart eznek a fogyasztása de abban az időben igen hát akkor ugye nem nagyon is volt mit tehát ez nép élemezési program is volt tehát akkor nem az volt nem opció volt hogy hogy hogy legyen legyen valami vol voltak olyan hagyományos hala amikhez hasonott assem a busa és

El tudták úgy készíteni f a hát ugye azért vallási előírás világos de hogy melyik halnak vagy oké van egy-két hal aminek nincs pickelje de jó j jó de tükörponty harcsa nem tudom de kárász keszek bármi tehát hogy le vagy ben ebbe a sztoriban annyira nem emlékszem már rá de valami volt ilyen hog h hogy valami hai halra is hasonlított ez tehát ug nálunk is nálunk is az

Az afrikai harcsa az azért tudott felfutni mert hasonlít a hagyományos harcsánkra az európai harcsára és megvolt a magyar gasztronómiában a hagyománya a harcsából készült ételeknek és így nem volt idegen a fogyasztók számára egyébként például a tokhal az nem koser ugyanezek logik mentén ok mondjuk abból nem is tudtunk volna annyit exportálni valószínűleg mint busából ez nem nem annyira a busából ugye az ivadékot exortáltuke elsősoran aá meg a

Technológiát ja én azt hittem hogy a húst valamiért én úgy emlékszem hogy nem n anira neked van igaz de hívjátok meg a hívjátok meg a lévai ferit majd és akkor ő tud ezekről mesélni többet ő a ez ennek a kornak a jól beszélő tanúja a mondjad ja oké én azt akartam még kérdezni itt a halfajokkal a busa kapcsán hogy a magyar halgazdálkodás az mit tud kezdeni a

Z ammurral busával törpével mint invazív fajokkal hát most rövid ténykedésem a al a tiszataban azt láttam hogy azért ott elég jól tudják ezeket fogni ezeket a fajokat és meg is látszik a hatása erre a ennek az állományra itt a a a busával az is a a a probléma hogy olyan mennyiséget amit már el tudsz adni ahhoz valahogy koncentrálni kéne e ezeknek a fogását tehát kellenének valamilyen lerakatok

Vagy valami ahol be tudják gyűjteni a a halászok a a a fogásaikat mert attól többet fognak mint amit el tudnak adni a a a faluba vagy a a folyóparton és ahhoz hogy ezt még még többet fogjanak ah azt kéne hogy ezt el is el is tudják adni tehát nincs rá egy piac igazából felépülve vagy egy iparág n de lenne rá piac tehát a busa a busa az

Nagyon fontos hala például a magyar halkereskedelemnek és nem tudom hog így van-e miott kimentemtára mesélték a kollégák akik ezzel foglalkoznak hogy a nagy áruházak azok akkor enged hogy pontyot szállítsál be hogyha tudsz adni busát is mert a busát nagyon sokan veszik mint olcsó olcsó halat de hogy is most magyarországon simán tudsz venni busát magyarország most bemész a lüübe pontyot nem kapsz de busát kapsz aha mert mert

Az az árérzékeny fogyasztó aki szeretne halat enni annak pillanatnyilag a busa a a legolcsóbb és nem rossz hal a busa egyébként én most ezt horgászok mondják egyébként hog rá kaptam busa busafüstölésre egy régi grillt átalakítottam füstölővé és isteni isteni a füstölt busa igen egyébként arról van ötleted vagy arra ötleted hogy hogyan lehetne a magyar halfogyasztás mennyiségét növelni hát ugye másik opció a rovar igen nem lesz más

Igen igen hát de amúgy val valahol valahol én itt látom a lehetőséget hogy hát először is meg kéne szólítani a fogyasztókat tehát az hogy az hogy gyakorlatilag nincs marketingje a a magyar halnak egy nagyon béna próbálkozás egy pár évvel ezelőtt egy állami próbálkozás az nem is tudom mi volt már ot a slogá de hát elmúlt elmúlt hét évben a az európai uniós finanszírozásból közel 1 milliárd ft

Állt volna rendelkezésre a a édesvízi haltermékek népszerűsítésére én megkockáztatom hogy el lett költve ez a pénz én is el hiszem hogy el lett költve valószínűleg el lett költve szerintem nem nem ezzel volt a gond nem a költéssel vol igen igen általában nem azzal szok megmondom erre a legegyszerűbb módot a lidl kiad egy olyan szakácskönyvet karácsony előtt hogy csak halételek hát nem tudom hogy ez a van vannak

Ettől már szofisztikáltabb módszerek is a marketingben szerintem mint a szakácskönyv bár a szakácskönyvb biztos mindig jó módszer csak hát tényleg cjkolni kéne ezt a a fogyasztók felé hogy hogy miért egyenek pontyot miért egyenek édesvízi halakat és ugye azt ezér nem látjuk hogy ez ez ez megtörtént nagyon érdekes nálunk a családban a az én családomban jellemző volt a halászlé fogyasztás főleg karácsonykor nyilván de azért évközben is elő

Előkererült a halászlé a párom családjában egyébként érdekes hogy ott az egyik szál az tiszai ráadásul ott abszolút nem fogyasztottak halászlevet a egyedül a nagypapája eszi meg úgyhogy ilyen szempontból ott meg teljesen eltűnt és szerintem itt van egy ilyen kulturális probléma hogy valamiért a magyar társadalom nagyon része vag jelentős része elszokott a halogyasztástól és ennek lehet a száka az oka lehet a rossz minőségű halak vagy a nem

Hozzáférhetőség egyébként egy időben szerintem akár de én szerintem például a fiatalabb generációk számára ez lehet egy érv akik klímaszorongással küzdenek hogy ha a pontjot eszel akkor a bolygót mented meg és hány kisvidrának az életét teszed könnyebbé hogyha kiló pontjot elfogyasztas az az egyik a másik pedig amit a halálzt említettél szerintem annak ment é is lenne lehetőség hogy vannak olyan ételeink amik tradicionálisan édesvízi halakból pontyból készülnek ezért

Vol szerem zseniális például a bajcshalnak például van egy nagyon jó ilyen halászli terméke ami egy ilyen vödrös termék csak meg kell melegítened és egy teljesen jó nyilván a halászlé guruk azok nem ezt mondanák de nekem min únél nem menne át de hétköznapi hétközi fogyasztónak nekem egy kiváló kiváló halászlés sőt én én kimondottan szeretem most már több gyártó is ráállt erre csak hát ott is az van hogy

Már afrikai arcsával készül a az eladott halászl nagy része mert nincs benne az emberek az emberek fejében az van csak a pontról hogy szálkás és és valamiért tehát nincs nincs mellette érv hogy miért tegyen ő ő pontjot igen pedig egyébként hogyha meg ugyanez az élményem gyerekkoromban mindig a karácsonyi halászlénél mondták hogy inkább csak a levét kisfiam meg óvatosan nehogy és akkor persze egyszer valamit úgy éreztem hogy

Így kaparja a torkom tehát nekem tuti hogy megakadt a szák a torkom nyilvánvalóan nem lényeg hogy emiatt én is megijedtem de hogy felnőttként újra elkezdtem igazán fogyasztani a pontyot és rájöttem hogy nem is igazán szákás az tehát hogy azért nem olyan vészes egyrészt másrészt pedig pedig nagyon jó pontja ugye a a másik nagy probléma a pontjal meg a tógazdasági termeléssel a a minőség stendardizálásának a kérdése tehát

Nem van nagyon szar minőségű ponty zsíros igen ízű ami ugye nem iszapíz hanem egy kék algának a a ízrontóanyaga miatt van meg van kiváló minőségű ponty üüm ugye általában azok a jobb minőségű pontjok ahol a a gazdálkodó meg tudja azt valósítani vagy a tógaz meg tudja azt valósítani hogy a a nagyobb része a halhúsnak vagy jelentős része a halhúsnak az a természetes hozamából van a tónak tehát

A azt hasonlítja vagy a a másik megoldására a minőségi problémára ami egyre terjed most már a a hazai term elésben is az hogy nem gabona a kiegészítő takarmányozás hanem tápot etetnek a hallnal y ezek a haltápok ezek úgy vannak összeállítva amire szüksége van a halnak és egy kiváló húsminőséget eredményeznek tehát ezek sokkal ilyen hát én én nagyon nagyon szerettem amikor ilyen ilyen tápos pontyot tudtam kóstolni hol

Lehet ilyet táni van tied hát nem nem tudnék most az a baj hogy hogy nem tudok most olyan termelőről így elen aki még a a piaci méretben is a táv mert azt már eltereten használják hogy az egy-két nyarast hogy gyorsabban felneveljék ott alkalmaznak tápot az hogy piaci méretben kihasznál most tápot azt azt nem tudom de én kisérletekből tudtam beszerezni ilyen ilyen ilyen halat amikor voltak ilyen kísérletek

És akkor akkor az nagyon nagyon jó volt nem tudom mennyire terjedt ezzel az óta most el a amúgy most karácsonyra van tied hogy hol vegyenek az emberek pontyot mondjuk mert most e nyilván most van a legnagyobb a legnagyobb mennyiségben eladott ponty az most fog el eladásra kerülni hát én mindig igyekszem a termelőtől vásárolni én szerintem a a magyar haltermelők vagy mahal szövetségének a honlapján van fen egy

Térkép vagy szokott fent lenni ilyenkor egy térkép hogy hol lehet termelőtől halat vásárolni na ez ez tök jó tip és én én mindenkinek azas jó mert a én amit ettem és nagyon ízlett egyébként ez a sziki pont volt ott most meg nem mondom hirtelen akóó akastó környékén hát igen ott egy ott egy nagyon jó szakmai stáb dolgozik és ugye ők ők ők nagyon nagyon jól csinálják ezt

Hogy a legnagyobb része a hozamnak az a természetes hozam és ettől is ilyen jó jó a húsminősége annak a halnak meg jó fajtával is dolgoznak igen igen igen azt tudom hogy éttermek is nagyon szeretik egyébként igen igen jó hát az időnk végéhez értünk ha minden igaz vagyis hát az adásunk idejének végéhez maradjunk ennyibenzép mentés szép köszönjük szépen hogy eljöttél hozzánk szerintem amúgy maradt még bennünk úgyhogy akár

Majd még keressünk egy másik alkalmat is hogyha hajlandó vagy természetesen persze ez is egy olyan történet aminek lehet folytatása így van úgyhogy hát neked nem is tudom sok sikert a további munkáidhoz meg remélem hogy majd egy kicsit jobbá tudjátok tenni ezt a világot vagy ennél is jobbá és ez így ez így tö szép halakal halakkal a világ megmentéséért telá a szov wá csináljun egy ilyen alapítvány egyesületet

Először ez jó a helyzet kedves nézőinknek hallgatóinknak köszönjük hogy itt voltatok velünk hamarosan jelentkezünk a következő adással ami ha minden igaz egy igazi karácsonyi adás lesz úgyhogy maradjatok velünk vagy hát majd glkozunk két hét múlva sziasztok sok amúgy egy hét múlva de mindegy parti arcok podcast