Alkalmazkodó harcsák és vándorló pontyok

Parti arcok podcast ezt az adást a vodafone podcast pioneerses támogatja hogy egyre jobb minőségben és még sokáig készíthessük nektek a horgászatról szóló részeket ne feledjétek hogy ez a rész sem jöhetett volna létre ha nincs a fishinda úgyhogy ha szeretnétek támogatni minket töltsétek le az applikációt töltsétek fel a fogásaitokat és vásároljatok a fishinda marketplaceen sziasztok ez a partiarcok horgász podcast 81 adása én továbbra is pá viktor vagyok

Itt van velünk zomborát sván sziasok és a mai sztárvendégünk nem más mint nagy gábor a balatoni halgazdákodási nonprofit zrt horgászati ágazatvezetője szia gábor sziasztok hát ilyen felkonfután gombóal a torkon van há nem nem nincs rá szükség kö akö ak űzzük el egyből a a gombócot egy sportszakmai kérdéssel én csak még annyit akartam mondani hogy azért vagyunk most itt együtt mert aki követett minket az ibcc after kibeszélő

Adásokban ott gábor volt az egyik sztárvendégünk az egyik este amikor a 30 első 30 pluszos halat fogták a az északi parton és akkor annyira érdekes dolgokat mesélt nekünk hogy már akkor eldöntöttük hogy minél előbb el kell hívnunk őt ebbe az adásba is hogy ti akik minket követtek hallhassátok és tanulhassatok tőle úgyhogy ezért ezért alakult ez most így azt az adást amúgy bocsánat még egy dolog az fhpen

Vissz tudját nézni azért is jöttem ebbe a pulcsiba hogy senki ne felejtse el fh ibcc.fhplay.com ja ott volt az hogy az adás után azt azt mondtuk egymásnak hogy figyelj ennek a bejelentkezésnek ennek igazából a parti arcokban lett volna a helye tehát olyan olyan összeszedett súlyos és érdekes dolgok hangzottak el benne hát a súlyost nem úgy értem hogy terhelő vagy valami hanem hogy úgy úgy volt benne anyag

És a gábor volt olyan jó fej és és följött hozzánk pestre hogyha már szóba hoztad a 30 pluszost ott ugy az kérdés volt hogy azt a halat ismeritek-e kiderült hogy régi haverod az almádi az első 30 pluszosnál nem érdekes volt volt egy nagyon ismerős pck alakulás az egyik oldalon é és a másik oldala az pedig tökéletesen hibátlan volt a halnak most persze belemehettünk volna hogy elkezdjük számolgatni

A pckiket mert elvileg lehet azonosítani minden halatt csak olyan sok hal jött volna szóba hogy meg kellett volna számolnunk egy 253 30 másik gyanús pontnak a a pckét ugye az a gond hogy egy néhány évvel korábban tehát amikor ez a 30 pluszos hal olyan 20 környékén járhatott tömegben akkor még nem volt kötelező hogy a horgászok mind a két oldalát fotózzák a halnak és a gyanúsítottak akikre gondoltunk

Hogy ők lehetnek azoknak nincs pont arról az odáró fotónk amelyiken ez az egyedi pikk alakulás van mondom ha itt nagyon bizonyítani kellene akkor nekiiesnénk de de én azt gondolom hogy simán benne van a pakliban hogy ezt a halat nem fogták ki az is lehet hogy egyszer sem bár bár a száján volt egy nagyon régi sérülés tehát az is lehet hogy ilyen tizenpár kilósan fogta már meg valaki

De tényleg egy régi sérülés volt így 30 kg környékén pár éven belül biztos hogy nem ismerjük tehát az az tuti 25 kg fölött mindenhatt nyilván tartunk tehát ott akkor ő egy új fiú a az adatbázisotokban hány 20 pluszos halról tudtok most hát ezt meg nem tudom mondani már 100-as nagy ágrend több több 100 most már tát 20 kg fölött már már nagyon sok van tehát a a

Azt tudjuk hogy 30 fölött van egy olyan hat- hét biztosan potenciálisan körülbelül 10 ami ami t ugye voltak olyanok amiket 28-29-ben láttunk legutóbb és már 30 fölött kellenni de nem jöttek még ki tehát egy olyan 10 körüli szám van ami 30 plusz 25 fölött is már azt lehet mondani hogy hogy több tucat sőt most már szerintem közelítünk a 100-hoz de ezeket nem én tartom nyilván hálaz istennek

Vannak bollis kollégáim a cégnél akiknek akiknek ezeket gyűjtik és van ez a balatoni pontyarckép csarnok a a bojli balaton oldalunkon ahol ahol feltöltésre kerülnek a bejelentett plusz pluszosok mennyi idő alatt nő meg mondjuk 20 kg-sra 25 kg-sra és 30 kg-sra egy pointonty nagyon különböző nagyon változatos ez genetikai adottság genetikai tulajdonság az is hogy a halnak mi lesz az abszolút elérhető legnagyobb mérete és az is hogy ezt

Milyen gyorsan teszi meg azt azt azt tudjuk mérni ugye a haljelöéses vizsgálatokból hogy a jelölt halak körülbelül mit produkálnak a legnagyobb hal ami magában tartotta a jelet az közel 10 kg-s volt nem egészen 10 kg-s volt és ezt valamivel több mint három év alatt elérte úgy hogy 80 dk-s méretben lett kihelyezve de ő egy extrém gyors növekedés volt tehát azt látjuk hogy hogy ennek a 20 kgónak

A közelébe azért valószínűleg egy 10 év legalább kell hogy odaérjen egy hal hogyha nagyon extra tulajdonságai vannak lehet hogy ezt így nyc-9c év alatt is produkálhatja de az tényleg nagyon gyors viszont exaktan mérhető adatunk nincs mert mert nem nőttek be 20 kgóig olyan halak amiket mi megjelöltünk ez egy ez egy érdekes dolog viszont így ismerve a halak egyedi ismerető ugye it azért láttunk különleges eseteket például amit

Akkor az afterb is elmeséltem nektek van egy olyan hal aki most az ibc nem jött ki egyébként de tavaly ősszel volt balatoni abszolút rekorder őt az első megfogásokor amikor felismertük az egyedi pické alapján az 18,s f kg volt és rá egy évre ugyanazon a helyen megfogta apukám 24 kgóban tehát tehát tehát ez egy brutális növekedés hogy egy év alatt fel tudott rakni 6 kgót és ott annál

A halnál ott mondtuk hogy ebből lesz 30 plusz lett is lett balatonító rekord is ugye most valahol ott ő is olyan 35 körül kell hogy tartson ha ha most kijönne bízunk benne hogy még ott uszkál a balatonban de mitől növekszik ennyire mikor a balaton soundnál a vízbe került anabolikus szteroidoktól vagy vagy más miatt nem nem tehát egyértelmű hogy a a kis testű pontjok is tehát bocsánat a

Hal hal a halgazdálkodó szakma minden a tógazdasághoz viszonyít mert azok egyértelmű adatok tudjuk hogy betelepítünk egy egy lehalászott nullára lehalászott tó az kvázi üres abba beteszünk 80 dk-s átlagsúlyú halakat majd ősszel lehalászunk másél kgós úgymond piaci halakat ez ugye a kétnyaras korról a háromnyaras korra való nevelés piaci hal termelés és ezt nevezzük ugye tógazdasági hozamnak egy ilyen körülbelül egy testtömeg duplázódás egy tenyész idő s akon belül

Na most a balatonban ezt a hozamot tudják a halak produkálni vagy közel azonosat az átlag valószínűle egy picikét elmarad a tógazdaságtól mert nyilván a tógazdaságban vagy teljes értékű tápot kap a hal vagy hogyha megfelel a planktonáátottság akkor egy kiegészítő szénhidrátos takarmányt tehát kukoricát vagy gabon takarmányt kap és a a fehérjét azt pedig planktonmal veszi fel ha y tónnak nem megfelelő a planktonállátottsága vagy intenzív termelésről van szó

Ahol olyan nagy a halsűrűség hogy elégtelen számára a plankton akkor szokás teljes értékű takarmánnyal takarmányozni amiben benne van a fehér és a szénhidrát akkz ilyen felleteket kell elképzelni így van így van sőt a nem mondok ki márkát de amit naapság nagyon nagy szeretettel használnak a federhorgászok igenigen az én kimondom ez az aquapellet igazából igen ő ő ezeredetileg halnevelő takarmányból indult a pisrákhoz használták leg leg korábban igen

Is de de mi használjuk pontnevesztéshz is tehát hát horgászatra is az egyik legjobb amú nem véetl mert a a hal nem feélenül azokat az ízanyagokat és illatanyagokat érzékeli amit mi igen hanem ő ő ő nem nem tudunk úgy érzékelni hogy ők feltételezhetően már lehetséges hogy a ponynak ha letapogatja a bajuszálval már a beltartalom értékre is van érzéke ezt nyilván nem úgy jön le neki hogy hány milligram

Fehérje meg hány milligram foszfor vagy vagy vagy vagy mennyi a szénhidrát hanem hanem ezt érzi hogy ez neki jó és és az azokra a e ez hosszútávon kijött egyébként több csal gyártónál is ugye ezt tudjuk hogy hogy hogy valóban többet adnak- el azokból a termékekből meg meg jobb halakat vannak vele amik magas beltartali minőséggel rendelkeznek a halak ezt érzik ezt hát mi is érezzük hogyha ettünk egy

Jót ugye így van és ugye nem az számít hogy mennyire jó mangó vagy ananász illata van annak a csalinak valzínűleg számunkra de hát ezt ugye minden csaligyártó elmondja hogy sokszor a horgásznak kell eladni a terméket szval messzekanyarodtam a kérdéstől a kérdés tudom az volt hogy mitől nő a hal a a tógazdaságban ettől elmondtam tehát plankton és kiegészít takarmány vagy teljes értékű táp a balatonban ott van a

Plankton ami nagyon szegényes sajnos de a plankton mellett fehérje forrásnak ott van a vándorkagyló mert az a plankton ami szegényes akkor annak a hiányától olyan szép a balaton vize vagy van összefüggés van összefüggés de akkor lejjebb kell menjünk a táplálékláncban ugye a tápláléklánc alján vannak a a tápanyagforrások ami főleg nitrogénfoszfor itt a a ha a planktonról beszélünk és a nitrogénfoszfor mennyisége határozza meg azt hogy mennyi növényi

Plankton lesz a növényi planktont ugye csúnya néven fitoplankton ugye a növényi plankton és a zooplankton az állati plankton ő épül rá és a zolanktont fogyasztják a a halak főleg a halak ivadékai de ahol sok zolankton van ott a nagy kifjett pontjok is fogyasztják ezt nagyon érdekes hogy hogy például a kis balatonon ahol ahol nagyon magas a a zplankton mennyiség ott egészen nagy akár 20 kg körüli testüetti

Pontjok is láthatóak nyáron h planktonoznak a víztetején így szürcsölgetnek nagyon érdekes tehát látszólag pici táplálékforrás de ha nagy mennyiségben áll rendelkezésre akkor az lehet komoly fehérjeforrás lásd bálnák eset a krillekkel mondjuk igen tehát persze ez messze rugaszkodott példa volt de a a lényeg itt most az amit akartam kinyögni hogy a balatonban a a plankton ellátottság sajnos szegényes ezért is gyenge a a általában a a vízpruktivitása pontyra

Kijegyezve ez különösen gyenge tehát szaporodik a balatonban a ponty van pontyhvadék de mivel utolsók között kell mire a kisponty kikell az ikrából addigra a milliárdnyi keszeg küsz satöbbi egyéb halakik előbb keltek kifajják a rendelkezésre álló planktont pont a júniusi plankton minimum időszakában kell a ponty gyakorlatilag éhenhalárva arról nem is beszél hogy egy kényszerívást végez a tóban ami nem is ideális teljes mértékben de van kikelő szaporolat és

Egyébként van is ponty szaporolat hát fogunk kispontyot csak elhanyagolhatóan kevés na és ezért kell nekünk telepíteni mi háidaljuk azt az időszakot amikor inséges számára a balaton élettere onnantól kezdve viszont hogy belefér a szájába a balatoni vándorkagyló onnantól kezdve habzsidőzsi van tehát be lehet engedni a balatonba és gyönyörűen nőnek és hogyha helyezünk ki két nyaras pontyot amit mondtam ez a 60-80 dkás kispontyot őnála ezt a közel tógazdasági

Hozamokat látjuk tehát meg tudja duplázni a testtömegét általában ezeket a halakat ősszel helyezzük ki mert akkor van lehalászat és a következő ősz végére tehát egy bő tenyészidőszak tenyész időszakon belül képesek megduplázni a testtömegüket és utána is a hogyha a kihelyezett három kétnyar bocsánat kihelyezett három nyaras pontjokat tehát amiky a más5él kgó körüliek vizsgáljuk ő közöttük is van a jobb növekedésű képesség akik képesek egy év alatt duplázni

A testm őket de ez a duplázóás ez nem megy örökké tehát nyilván ahogy haladunk előre az időben ott ez ez lassul ez a ez a növekedési ütem de de akár mint mondtam ezt a példát ezt a 10 kg-s extra nagyot ami ami nagyon gyorsan három év alatt elérte a 10 kgt őála valószínűleg kitartott addig akkorig mert különben nem jött volna kot igen igen visszatérve oda hogy hány

Évesek lehetnek ezek a 30 pluszos halak emiatt nagyon nehéz megmondani nagyon nehéz megmondani nyilván hogyha veszünk le rőlk egy pckát vagy ne vegyünk le ez rossz volt hanem mondjuk leesik a akár a ponyzsákban akár a meritözákban ez előfordulhat akkor érdemes azt megvizsgálni vagy szakember segítségét kérni a hal halak pikkén ugyanúgy évgyűrűk vannak mint a mint a fának a tör fának a keresztmetszetén ugye ugye ez annak a

Ahogy mondtam is hogy vannak vannak tenyész időszakok tehát ahogy növekszik egy fa is meg a hal is az az év egy bizonyos szakaszában nő az inégesebb téli időszakban pedig átvészel akkor a felhalmzott tartalékait feléli de akkor nem nő és olyankor van egy szünet és ezek okozzák a gyűrűket hasonlóan a növényeknél hasonló az állatoknál és ezek az évgyűrűk számolhatóak tehát így meg lehet mondani persze olyan években mint

Például most volt az elmúlt tél hogy nem is volt tél hát az is lehet hogy nem is volt évgyűrű mert lehetséges hogy akár egész téen át tudott a hal ha lassabban is de növekedni tehát ez nyilván normális évekre vonatkozik épp ezért a legprecízebb kormeghatározás az úgynevezett otolit csiszolat az otolit az egy az egy csontocska a hal koponyájában egyébként hallócsontnak is nevezik érdekes hogy ugye evolúciós szerepben ez

Egy ez egy ez egy hallásal összefüggésben kifel elődött szer lett volna de hát a halakot maradtak a vízbe na mindegy szóval a lényeg az hogy hogy ezt halósonnak is nevezik ez az otolit nevezetű csont ha ezt megcsiszolják akkor azon ugyanúgy számolható évgyűrűk vannak tehát de ehhez a halat el kell pusztítani hogy megmondjuk tehát ezért ezért ne vágjunk fejen egy 30 pluszos halatt pedig pedig milyen érdekes egyébként

Igen ezt soha nem hallottam még az évgyűrűket a pikkelynél hogyha találtok pikkelyt valamelyik vízpartján akkor érdemes megnézni hogy milyen lehetett az a hal vagy mehány éves igen tehát és akkor visszatérve a miteszik a hal témához sejtettem hogy a sorok mögött volt egy ilyen utalás hogy mi a helyzet a bojlival biztos hogy van köze hozzá tehát biztos hogy van köze ahhoz hogy ezek a nagytestű halak mert ugye

A balatoni sudárponyról beszélünk majd erről fogunk még beszélni ez egy nem egy túl nagy er növekedési eréjű tehát nem olyan növekedési eréjű hal mint egy tükörponty az hogy az hogy mondjuk a ennek a fajtának a átlagos növekedési csúcsa az olyan 20 kg kör lenne mondjuk de mégis vannak 30 kg megag 35 kgót elérő halak ez annak is köszönhető egyrészt hogy van ott mondjuk esetleg egy különleges genetikai

Tulajdonság ami kilóg az átlagból másrészt annak hogy a bőséges fehérjeforrás mellett amit a amit a vándorkagyló biztosít emellett tudnak bevinni szénhidrátot is a horgászok eetéséből akár kukoricából akár bojliból ez biztos hogy egy kis katalizátor itt a rendszerben ugye az ibccn ott az a szabály hogy egy csapat az egy hét alatt 100 kg etetőanyagot használhat tehát boilit vagy magot vagy ezeknek a különböző kombinációját ami azt jelenti hogy

Ha volt 300 csapat akkor az 30 tna ment be a vízbe és ezt a mehetett be mert ugye nem biztos hogy mindenki beszórta ezt láttuk hogy vannak akik észeletetnek és nem is még ennyit semetetnek valaki meg lehet hogy megpróbálja ezt túltelepíteni de nevezzük egy átlagra mondjuk hogy hogy kimaxolták és ugye ez a balatoni hgazdálkodás szabta meg ezt a limitet ott a csapatoknak igen a vízminőségén vagy a

Halakon érződik az a 30 tna ami teherautón mondjuk sok lenne de azon a baromi nagy vízfelületen az bármi kimutatható egy hét alatt ugye rádás igen tehát hbcc-s horgászat kimutatható a vízminőségen vagy úgy bármin egyébként nem voltak erre utaló feltételezések voltak erre utaló vádak nagyon komoly vádak 2019-ben volt egy elég nagy algavirágzás a főleg a balaton nyugati medencéjében akkor mindenre mutogattak a kutatók is mert mert megijedtek ők

Is mert egy olyan dolgot láttak ami előtte nem volt utólag kiderült hogy minden bizonnyal valószínűleg egy ott a külön különleges hidrometeorológiai helyzet következtében a a züledékben akkumulálódott szerves anyagok szabadultak föl nagy mennyiségben és ez okozott algavirágzástt ezt lefordítjuk magyarra hát az akkumuláció azt jelenti hogy felhalmazódását igen hogy mitől jött ki az a vízáramlás úgy mosta igen ennek ennek ennek van egy biokémiai folyamata én nem vagyok ennek

A területnek a szakértője én is más előadáson hallottam ezt tehát most nem akarom pontatlanul visszaadni de igen egy olyan fordított rétegződés alakult ki a vízben aminek követett hömeséleti rétegződése ami kedvezett annak hogy ezek a iszabban a felhalmozódott szerves vegyületek felszabaduljanak nagy tömegben ehhez azt kellett hogy nagyon nagy meleg legyen és nagyon sokáig ne keveredjen össze a felső vízréteg az alsó vízréteggel most széendes melegidő igen a bontos

Biokémiai fadatat nem szeretném most itt belemenni mert mert pontatlanul mondanám mert valószínűleg mert erre nem készültem de a lényeg itt az hogy ott szabadult föl egy nagy mennyiségű szervesanyag ami egy lokális algviráást okozott tehát nagyon érdekes volt hogy ha ha nézzünk egy ilyen józan paraszti logikát ugye ha a boi okozta volna akkor miért pont akkor amikor egyébként pont a legkisebb számú nár közepén sőt július végén augusztus

Elején amikor egyébként a fődőturizmus miatt nagyon kevesen férnek hozzá a vízhez és keves kevés bori jut be a vízbe miért nem a a legelső fölmelegedés hullámban mert ugye ha tavasszal beszórjuk a sok boilit és mondjuk az problémát okozna akkor a legelső felmelegedési hullámban kéne jelentkezni ennek az algavirályzásnak de nem így történt miért pont egy olyan térségben ahol a közelben alig van behúzós horgászhely miért nem egységesen jött

Elő tehát ugye ezeket a kérdéseket tettük mi föl a a vízügyi szakembereknek és a a hidrobiológusoknak hogy ha már a boilit kikiáltjuk ellenségnek akkor nézzünk logikus dolgokat és ugye pont amiatt mivel ez így elterjedt akkor a médiában ezért készítettünk egy felmérést illetve hát részt vettünk egy felmérésben amit a balatoni limnológiai kutatóintézet folytatott ennek a pontos publikációja megtalálható a limnológia honlapján is a mi honlapunkon is itt van

Egy tényleg egy tudományos igényű kutatás aminek van egy horgásznyelven leírt kivonata absztraktja amit el lehet olvasni a lényeg a lényeg hogy megvizsgálták kutatók azt hogy egy év alatt körülbelül mennyi szervesanyag jut be a horgászok által a vízbe itt volt egy kérdőves felmérés ahol az átlaghorgászokat megkérdezték hogy mennyitetnek mik az etetési szokásaik itt el kellett különíteni a kenyér kenyeret a a gabonafél tetőanyagot a peleteket amiknek magasabb a

Foszfortartalma a boilit tehát egy elég alapos sokrétű kérdői volt és elég sokan ki is töltötték tehát ilyen több ezres kitölt ről van szó tehát nem arról van szó hogy öt embert kérdeztek meg no és ez alapján kijött egy átlagérték amit a eladat horgász statisztikák alapján nyilván föl tudtunk szorozni és egy mondjuk úgy hogy egy elég pontos becslést tudtunk adni arról hogy az összbalatoni horgász létszám mennyit etethet

És ez egy úgy gondolom hogy egy fölfele kerekített becslés volt sőt biztos vagyok benne mert mert azért ezt rászámoltuk azokra a horgászokra is akik pergetnek mondjuk nem tudjuk hogy hányan pergetnek de értelmzerűen egy pergető horgász nem használt itő anyagot tehát ez ez volt az egyik a másik pedig az nagyon fontos hogyha már szervesanyag terelésről beszélünk a horgász vesz is ki a vízből tát a beutatott mennyiségből le

Kell vonni azt amit ő elvisz haza mert ott foszfort visz el a halhús formájában mert hogyha az a hal nem a horgász által kerül ki a vízből hanem elpusztul a bolatonban akkor a bolaton bízterében bomlik le és a foszfor visszakerül a körforgásba na tehát és akkor ez alapján kijött egy egy mérleg ugye a az input és az output különbözségéből és a balaton összfoszfor terhelése pedig szintén mérhető

A befolyó vizeken létesült bejövő foszfor tudják mérni van egy becslés ami a légkörből kicsapódó foszfor tehát a lényeg az hogy az összbalaton egész éves foszfor terhelésében a horgászat kevesebb mint 3%-ot dob be alatba tehát egy olyan jellegű és nem az ibcc hanem a teljes éves áttartó horgászat üüm tehát egy olyan tápanyag terhelés amely a teljes tápanyagterhelés 3%-át adja nem okozhatott egy egy hónapos algavirágzást ezt ki lett

Mondva a tudományos igényű tudásban és ez nem is tudtak vitatkozni nem is nem is cáfolták meg mindettől függetlenül azt el kell ismerni hogy igen terheljük a vizet igen mi is ott vagyunk egy szerves terhelő forrásként a vizen épp ezért felelősen kell gondolkozzunk felelősen kell bánjunk az vetőanyagokkal a a szükséges minimumot kell alkalmazzuk minden esetben és a felesleggel is felelősen bányuk tehát nem arról van szó hogy megmaradt

A maradék kaja akkor beszórom aztán majd lesz valami inkább vigyük haza magunkkal inkább tegyük a szemétbe vagy inkább etessük föl akkor az állatokkal otthon akinek van ugye de ne de ne a a balatonba öntsük be tehát egy ilyen felelős gondolkodás mindenképp fontos mindenképp fontos az hogy ha valaki ezetőanyagot vásárol és és dönthet és és döntés előtt áll akkor próbáljon meg kisebb foszfor tartalmú tehát alacsonyab fehérje tartalmú

Tehát ez fontos hogy a fehérjének magasabb a foszfor tartalma tehát ha már szóba jöttek itt a teljes értékű tápok az előbb igen akkor igazából tápanyagterhelés szempontjából többet ártunk egy teljes értékű táppal aminek magas a fehér tartalma hát akkor mondjuk etesen inkább maggal az ember minthogy aellettel vagy olyan vagy olyan vagy olyan ugye tudjuk hogy a boili között is van mondjuk ez is megmosorítható volt mert ennél a

Ennél a kutatásnál meg kellett vizsgálni az egyes csaliknak a beltartalmérrtékét és volt olyan boili amire a gyártó és egyébként nem gagyiról van szó hanem jó minőségű és drága boiliról amit a gyártó úgy árult hogy azt fehérjeben gazdagbli aztán kiderült hogy magasabb a ö tehát 40% alatt volt a fehérje tartalma és az is inkább szénhidrátosnak volt tekinthető tehát az hogy mi a sok fehérj tartalom és mi a

Kevés az egy relatív fogalom és de de a lényeg az hogy nem nem mi behatározzuk meg az algavirázásokat a balatonba visszatérve a konkrét példához azt mondad hogy az ibccn tételezzük fel hogy 30 tonnát beszórtak a 30 t boili az a balatonban élő halbiomasszának az egy napi takarmánya hüüm annyit annyit fogyaszthat el a halállomány kábé igen nyilván nem csak ezt eszi nyilván ezt nem egy nap alat eszi

Föl hanem egy nap alatt de ha csak ezt enné akkor egy nap alatt megenné nagyon durva amikor a tavaly volt bent a cörgő tamás és beszélgettünk az ibcc-ről és ugye tavaly 80 tonna nagyjából 80 tna pontjot piszkáltak ki a csapatok és ő azt mondta hogy egy versenyen egy tónak a halállományának a 10%-a mutatja meg magát ez alapján akkor a balatonban mondjuk kéne lennie mondjuk 800 tna nagy

Pontnak ez szerinted egy helyes becslés h biztosan a közelében van én azt gondolom hogy a én inkább azt nézem hogy egy évben kifognak a horgászok 350 tna pontyot és ez a ez a ez a mennyiség ez stagnál illetve van amikor ugye hát hosszú időszak alatt közel azonos van olyan év hogy 330 tont valamikor 300 elvisznek nem bejönnek a fogási naapóba és elviszik ezt a balaton ki tudja

Termelni ezt a mi ugye mi betelepítünk 300 tonna pontyot a horgász horgász fog ebből 350-et de közben ez a hal nőtt a vízben tehát marad bent tehát nő a balaton állománya van mert mi azt a 300 tonnát azt oyan másfél kgós egyedsúllyal kell érteni vagy vagy még alatta inkább 1,2 kg-s egyedsúllyal a horgászok által elvitt halnak az egy egy egyedre eső átlagsúlya az meg inkább a 3

Kgóhoz közelí igen ez mondjuk egy ezt akartam is kérdezni 3 k körül van dar igen tehát darabszámra vetítveá minimum dupla annyit igen darabszámra vetítve nagyon sok hal marad a vízben nyilván ebből eszik meg a kárókatona eszik meg a vidra visznek el úgy horgászok vagy olforgászok hogy az nem körülbeírásra nyilván döglik meg halba elpusztulások során tehát de de azt látjuk hogy marad mert hogyha minden egyes hal amit

Mi betelepítünk azt visszafognán akkor nem legyenek 30 kg-s halak a vízben tehát egyértelmű hogy van plusz és hogy ahhoz hogy ezt a évről évre 350 tnát ki tudja a tó termelni úgy hogy ne látszódjon meg itt annak én azt gondolom hogy legalább az ötszörös a mennyiségnek élni kell a tóban tehát nem nem hogy 7-800 tna hanem inkább ilyen 1500 tna körüli 1000-1500 tna közötti pont állományra lehet

Becsülni és és hogyha ehhez még hozzávesszük a keszeget egyebeket hát bőven bőven bőven és azért mondom hogy ez a 30 ton takarmány ezt ezt a balaton haállománya egy nap alatt el tudná tüntetni ha csak ezt ennni de nyilván eszik minden mást eszik szonyoglárvát planktont kagylót lehet sorolni rengeteg makrogerinztelen táplálékot a lényeg az hogy hogy elkupik ez a víztérből de ha nem és ott bomlik el akkor is

Egy része egy kis része akkor is az éves szervesanyag terhelésnek ez nagyon kis szelete most ez megint egy nem szakmai egy exhas becslés de simán benne van a pakliban hogy ha már közvetlen beszélgetünk hogy egy nyári hétvégén többet pisilnek be a turisták a fürdözés során foszforban simán lehet bocs még egy picit visszatérve az etetésre mondtad hogy hogy ugye esetleg abban tudunk segíteni a horgászoknak hogy ne olyan

Vagy ne tel értékű tápot vegyenek hanem inkább szénhidrátosabbat de hogy itt adáson kívül már beszélgettünk róla hogy egyébként a sok etetés hogy kevés etetés között mi a mi a tapasztalat mi a véleményed mint horgászatért felelős hát nézd én nem vagyok bolis horgász én többségében pergetek de de nyilván én is békés haladással kezdtem és mai napig imádok olykor leülni a federbot mellé vagy merchbot mellé és forgászok én

Is meg hát nagyon sok barátom van meg a munkám során is látom a bol horgászatokat és látom azt hogy nagyon sokszor sokkal eredményesebb a kevés de minőség étetés tehát most itt megint jön az hogy mi az hogy minőségi hát ugye lehet az minőségi szénhidrát is vagy minőségi fehérje is de itt a lényeg az hogy az egyébként nagyjából megvalósul amit beszéltünk egyszerűen a piac szabályozza azt hogy az

Ember nem fog nagy mennyiséget etetni mondjuk egy aquapelletből mert drága így van minél nagyobb a fejretartal minél nagyobb a beltartalm érték annál drágább lesz de jobban is működik olykor de abból elég keveset használni tehát itt pont ez a lényeg hogy aki esetleg megenged heti a pénztárcájával hogy vödörszámetet mert ő azt gondolja az a jó azt akkor már inkább maggal tegye mint hogy aquapellettel mert az tényleg értelmetlen

Annak tényleg semmi értelme nincs és az hogy most ha egy féderkosárra belenyomunk tehát a klasszikus metód pecánál aminek az a lényege hogy minőséget etessek kis mennyiségben ott úgy gondolom hogy ez nem probléma a a boilis horgászatnál pedig én nekem az a fajta hogye kétféle megközelítést látok így a nem csak a boldis hanem mondjuk úgy a pontyhorgászatban az egyik fajta megközelítés az hogy én itt horgászok ez az

Én helyem ez az én stégem a hal jöjjön ide ez nekem annyira nem szimpatikus mert akkor ő elvárja azt hogy én itt fogok etetni egész éven át és itt jöjjön a hal ezt is lehet csinálni kevésedetéssel mert hogyha rendszeres de minden nap inkább csak 1é kg vagy 1 kg de minden nap az is oda fogja szoktatni a halat de azokkal akik diszpites vödörszám öntik be a a

Főtt vagy erjesztett tukoricát azzal nem tudok egyetérteni nem tudok azonosulni én nekem sokkal szimpatikusabb az az elv legyen ez akár behúzós peca akár kereső methodfadder akár úszós mercbotozás akár nyíltvízi csónakos kereső pontyhorgászat hogy én keresem meg azt hogy hol táplálkozik a hal és ma már a technika erre óriási segítséget ad ugye annak idején még az akadókat lánccal kerestük hogy hol csörög meg tapogattunk meg a bolisok is

Tudom hogy tapokat rudat használnak meg mit tudom én nyilván meg lehet keresni ezeket a helyeket ahol kagylós kemény az ajtat és a hal járja nyilván látjuk hogy hol ugrik én a én a főnökömtől zsolttól tanultam a fonyó gyakadón hogy ők úgy pontyoztak mindig hogy ki kieveztek szépen csendben neveztek a fonyó gyakadón ahol ugrott a ponty arra dobtak rá tehát nem nem az az elv volt hogy a

Hal találj meg engem hanem én találjam meg a halat na ez nekem sokkal szimpatikusabb és hogyha már boy is behúzós horgászatról van szó ha van lehetősége az adott csapatnak hogy kitapogassa megnézze a mededret megtalálja azt hogy itt van egy kemény rész egy kagylópad vagy valami ahol a hal egyébként táplálkozik akkor tegyük oda a horgunkat és akkor elég rászórni egy marék vagy még egy egy sima félkezimarék bojlit

Is akár ahhoz hogy ott a hal megálljon kicsit keresgeljen és megtalálja a horgunkat nem az van most már hogy hogy most már van olyan kagylú ezt a streamen mondtad el hogy most már az iszapos pályák is jól adják a pontjot ezt hogy van pontosan hát egyrészt az iszap nem csak a kagyló miatt lehet jó hanem azért mert a szonyoglárva általában abban tenyészik és a a a pontyi

Mágyaszonyogáat ezt tudjuk ugye vannak olyan különböző medelkutatók amiket szoktak használni a bolyosok és amivel fel tudja szedni az üledék min tát megnézzi hogy van-e benne szunyog megnézi hogy van-e benne kagylóhély törmelék abból már lehet következtetni arra hogyha törött kagylóhély van kint a nyílt vizen mert ott azért a hullámzást nem töri össze hogy akkor azt kagyló az a ponty emésztése nyomán keletkezett az a kagylóhétörmelék tehát valószínű táplálkozó

Hely amit feltettél kérdést ugye arra vonatkozik hogy mind a két vándor ork lopfajunk mondhatni azt hogy sajnos jövevényfaj de itt egy olyan helyzetről beszélünk ami egy idegenhonos inváziós fajnak a pozitív kicsengését adja a pontyok szemszögéből nézve ugyanis ez a vándorkagyló az első faj aki időben először jött ő a drjin a polimorfa névre hallgat ő a 70-es években érkezett valószínűleg vagy akkor írták le a balatonból fetően dunáról

Fölhozott hajók alján jött a balatonba nagyon gyorsan eltérjedt ő keményjzatot kedvel látjuk a stégjeink lábán a csonakok alján a köveken a part szélében és sokáig az volt az el hogy ott van kagyló és ott lehet pondyot fogni ahol kemény köves a zjzat na ezt fölülírta a másodjárra érkezett jöevényfaj aki körülbelül egy olyan 20 éve van jelen a balatonban ő a drején a bugzis névre hallgat próbáltak magyar

Nevet tálni neki de nem terjedt el ez a ez a kvangakajló lett volna de ez is azt hiszem hogy talán a most akarok hüeséget mondani de talán amerikai vagy amerikai angol kifejezésből lett magyarítva ez a kvagga kávével pedig téleg valahogy qús írásmód volt na mindegy a lényeg az hogy ő a dren a bugenzis ő nagyon hasonlít a másik vándorkajlóra egy picikét nagyobbra nő picikét lágyabb a héja

Tehát könnyebben töri a ponty is de például nagyon szívesen megeszi a bodorka a kisebb méret ami befér a szájába ők is el tudják rágni és ez a faj ez képes lágy iszapon lágy lágyüledéken is telepeket alkotni nem kell neki fjetlenül kő és ugye szoktam merülni a balatonba és lehet látni az aljzaton azt hogy ilyen kis göböket csinálnak ilyen kis lab mint ilyen teniszlabdák a zapon és egyébként

A sonáon ez is megtalálható lehet látni azt hogyha valahol sok van akkor a puha lágyiszapon van egy ilyen ilyen érdekes ilyen cirádás mintogyha csipkés lenne kis túzással az ajzat az általában ilyen lágyiszapon lévő kajlótelepet jelent és a pontyok ezt is szeretik ezért fogtam olyan rohadt nagy bodorkákat a balatonban tehát amikor az ibcc alatt kijártam horgászni és és meglepő méretű bodorkák jöttek és akkor ezért mert ők is

Kagylón szteroidoznak igen gyakorlatilag amióta amióta van ez a vándorkagylófaj azóta látjuk azt hogy nagyon erősen növekszik a vándor a bodorkának a állománya a kondíciója nagyok és és erősek és egyébként nagyon finom tehát ezt hozzá kell tenni hogy a legjobb szerintem sültkeszeget a bodorkából lehet csinálni ugyanúgy a karik keszeg ő is ő is hajlandó elfogyasztani a kagylót bár talán nem annyira hatékonyan leszi mint a mint a bodorka

A dvér viszont nem épp ezért eléggé silány a dvér már bocsánat a jelzőért tehát a ahhoz képest hogy a klasszikus balatoni keszeg populáció ahogy leírták még a 80-as években az egyértelműen dvér dominancia volt igen ez ez mára megfordult a dvér kezd egyre lassabban nő ő nem olyan jó a kondíciója laposak vékonyak nem őnek meg nagyra lassan nőnek meg és ez elsősorban azért mert a dvér szunnyogozni szeretne

Ő szúnyogot akar ő azt keresgeti és az viszont kevesebb van nyilván mivel kevesebb a nitrogénfoszfor a vízben ez is hozzájátszik mert nekik is kell a szervest tápanyag a szonyognak is másrészt ugye tudjuk hogy a szonyogirtás azért a egy kiemelt turisztikai évezetben ez nagyon fontos ez is közrejátszik abbó hogy a dvrrnek inségesebben megy a sora aki viszont hajlandó volt alkalmazkodni az új vevényfj vándorkagylóhoz ők meg szépen kipattintották

Magukat ha már maradunk a szteroidos igen hát így működik ez végül is lehet hogy a bodorka lesz a a domináns keszekfaj ugye a bodorkának nyugat-európában a bodorka horgászatra egy külön iparág van tehát az az ott nagyon nagyon felkapott a nagy bodorka már nem tudom 30 éve arról szól az angol szaksajtó hát mi télen a téli időszakban amikor van egy ilyen fogalom hogy téli keszegezés ezt egyébként pont

Páriizsol terjesztette el a pelszológia blogjá még korábban ők ott fonyódon úgy hívták hogy téli keszeg és ez egyértelmű volt hogy téli keszeggel nem összességében az összes keszegre gondolnak ami télenben van hanem ők a bodorkára gondoltak ezzel és nagyon érdekes horgászat én nagyon nagyon megszerettem ugye pergető horgászként én szerettem az egyszerű dolgokat amikor nem kell összekenni a kezemet mindenféle dippel meg megelető anyaggal hát ez a télik özegezéshez

Csak egy úszós bot kell jellemzően meg bot egy konzerv kukorica szigorúan semmi több és nem azért kell egy konzerv mert mert etetni kell lenne vele sőt akkor azt mondám hogy elég egy maré kukorica egy horgászatra nem is kell egy egész konzervet elvenni a családi hűtőből hogyha épp ez olyan és egy vöderon bet tesszük a halat mert ez jellemzően arról is szól hogy halat süssünk és kimegyünk a

Kikötőbe általában be vannak állva térre a keszegek ebben van általában dver keszeg és minden más de a ka jellemzően elkülönülten van ott a többi keszeggel együtt de egy elkülönült rajban és ha ezt megtalálod akkor utána folyamatosan lehet szedni a gyönyörű akár 50-60 dkás bodorkákat egy szemcsemege és ez azért nagyon jó mert szelektálod vele a sütnivaló méretet és gyönyörűen eszik és általában víz közt ez a másik tehát

Ugye a dvr lent van neki tényleg nagyon neki pinki kell vagy vagy szunnyog kell vagy nagyon nehéz megfogni szabályosan szájba a dévér télen a bodorkát viszont viszonylag könnyű kis eresztéken tehát tényleg van hogy másf méteres eresztékkel fogjuk a 3 mteres vízből őket folyamatosan és tiszta az íze télen ha jól be van irdalva vastag a háta bodorkának lehet bele harapni tehát ez így imádják tehát ez egy ez

Egy ez egy azt mondom hogy lassan horgász turizmus épül rá hogy télen nincs már jég ugye nem fjn a hükötők és jönnek le messziről és ha beszélgetünk horgászokk hogy lejött azért pestről hogy felült a vonatra leszállt a földvári vasútállomáson lesétált a földvári hiikötőbe két óra alatt megfogja a sütnesre való bodorkáját és megy haza és a mamával sütik meg vacsorára keszé de király ja a újabb célom mert

Még mindig van valami mindig mindig kapsz egy jó tippet a amikor horgásztam lent akkor ugye mindig szóba került hogy honnan jöttem elmondtam honnan jöttem és mit csinálok éppen itt és akkor mindig főleg üregekkel beszéltem mert ki a tökömérne rá hétköznap napközben horgászni egyébként és nem tudom a három napot amit a parton töltöttem minden három nap legalább egyszer szóba került az hogy a az ibcc miatt pusztulnak a

Pontyok és h mindig vagy az nbbh mond még mindig a verseny után van sok döglött hal ezt ezt megkaptam szinte mindenkitől ugye vonogattam a vállam hog jó nem én ölöm meg őket de ez tényleg így van van összefüggés nem nem ez egyértelműen nem a válasz a most erre lehet hogy én bőségesebben nem is térek ki hanem a azt javaslom mindenkinek hogy nézzék vissza a balatoni halgazdálkodás facebook

Oldalán van egy sőt kettő komoly szakmai előadás minden éven minden év őszén tartunk egy balatoni horgászkonferenciát tavalyi tehát a 2023-as horgászkonferenciának az előadásait is élőben közvetítettük a facebookon ott fönn van a szári zsolt előadása őt mindenképp javaslom ő a balatoni konteóról beszélt és az egyik ilyen konteó pont ez amit most említettél azt be is fogjuk linkelni itt a leírásban megtaláljátok jó köszönöm és dr hojcsi márton halakra

Specializálott állatorvosnak az eladásra még érdekes ő is a előforduló ponybetegségekről beszélt tehát de hogy röviden reagáljak a kérdésre is voltak olyan évek amikor a covid miatt nem lehetett tavasszal versenyt tartani akkor is találtunk pointögöket hasonló számban nyilván akkor nem a ibcc miatt vagy a vagy a bolisok miatt volt sajnos vannak jelen halfjpecifikus vírusok tehát olyan vírusok amit csak a pontjot támadja meg van egy vírus variáns aki

Aki tavasszal aktivizálódik a tavaszi felmelegedéseknél van egy aki inkább a melegebb időszakban ezekről beszélt zsolt és a holcsi marci ezekben a videókban érdemes megnézni és egyértelmű hogy sajnálatos módon ezek ezen vírusoknak a az aktivitásához kötődik az hullás ezzel nagyon nem tudunk mit tenni ezzel együtt kell élni az állományt pótoljuk a haltelepítésekkel a dööket összeszedjük ahol falu van ott van temető is tehát ezt látjuk hogy az állatvilágban

Másh emberek között is sajnos vannak ilyen vírusok amik ezek szomorú dolgok sajnos ezzel muszáj együtt éljünk az hogy a a horgászversenyekkel összekötik én én nem nem tartom egy egy jó dolognak sajnos rémhírkeltés is meg nyilván nyilván itt van egy olyan dolog is is hogy van a társadalom horgásztársadalomban egy ellenszem a a borisokkal szemben ennek az okait lehetne hosszan poncolgatni erről lehetne szociológiai tanulmányt írni ká külön adást

Csinálni amúy nekünk is megvan a véleményünk tehát vannak boy is barátaim igen és biztos hogy ez is táplál tehát biztos van egy érzelmi fűtés is ezzel az egésszel szemben de de azt azért azért fontos látni hogy ha végigmegy valaki a versenymezőnyben mindegy melyikről mert említettük az nbbh-t is bármelyik versenymezőny végigmegy majd végigmegy a verseny utáni héten amikor a helyi horgászok ülnek lent én nem akarok senkit kiemelni

Mert mindig vannak kivételek a versenyzőkött is vannak rossz kivételek meg a meg a átlaghelyiorgázokött is vannak nagyon pozitív példák de nagy átlagban egyértelmű hogy a halakkal való bánásmód az a versenyen sokkal sok jobb tehát ha már feltételeznénk egy olyan dolgot hogy a elhullások között vannak esetleg olyan tetemek akik a hallal való bánásmód kapcsán szenvedtek el sérülést akkor sokkal nagyobb esélye van annak hogy a a átlaghorgászataink során

Történik ilyen mert nem készülnek föl megfelelő méretű bölcsővel matraccal én is többször végignéztem a a egyes mólókon hogy volt náluk igaz matrac de pici vékony ez amit ülőpárnaként használnak az emberek rátették a pontjot kettőt ugrott már nem is volt rajta a betonon pattogott máris mivel nagy volt mert ugye meg kell mérni mert általában azért jönnek hogy vigyék el konyhára ühüm ami nem baj mert ezért is telepítünk

Tehát jó itt váat hozzá hogyha az megfogható méretű de van egy olyan hal ami ránézésre ez a hú határeset é megméri hogy 69 oké jó betesszük a szákba visszük haza hú 70 cm ú ezt vissza kell engedni és akkor de mire idáig eljutott hogy megmért hogy 70 cm közben a hal már hármat pattogott a betonon lejött róla a nyák réteg megsérült a a külső védelmi burka a

Halnak azutána visszaengedi simán lehet hogy el fog fekélyesedni és nem is a vírus amiről beszélünk hanem a hallal való bánásmód miatt is el tud pusztulni egy hal de ezek egy-egy esetek amiről mi beszélünk tonnákban mérhető halelhullás ezt betegség okozza vírus okozza nem a halakkal való bánásmód okozza méga egy-egy egyed lehet is köztük olyan aki de az nem produkálna ilyen számokat igen tehát tehát nagyon nagy butaság azt

Terjeszteni hogy hogy a versennyel az összefüggésben van a vándorlópontjok fön van nva mint menüpont az a te kérdésed igen igen ugye a amikor a 35 az új tórekordot néztük együtt ott és csodálkoztunk rajta aztán beszélgettünk arról hogy illetve hát már amikor odaértünk már akkor ment a a vita hogy ez a fógeléghala vagy nem a fógeléghala mert hogy amúgy elég tipikus formájú halt de ugye nem volt teljesen

Biztos de mikor odaértél akkor te már mondtad hogy ez az lesz valószínűleg majd rácsckkoltam gyorsan a telefonomon megnéztem az andrásnak a halát ött volt egyértelműen az a pckcs egyértelmű volt van és akkor ugye mondtad hogy ez nagyon érdekes mertogy ezt mindig itt fogják meg van ez van ott egy ilyen vízisí pálya és akkor az andrásék a jobb oldalán fogták ennek a pályának most a feriék meg a

Bal oldalán és akkor beszélgettünk erről hogy milyen érdekes hogy ugye vannak olyan halak amik vándorolnak több helyen megfogják akár az egész balaton hosszábban jönnek mennek és van ez például amelyik meg ilyen nagyon lokál patrióta és amikor hát ott voltunk vagy jó másfél órát szerintem és utána már mentünk vissza tihanyba akkor hívtál hogy hát de megtaláltuk hogy őt megfogták-ám máshol is igen pont a fehérboga pál kollégám írt

Nekem messengeren hogy de gabi ez nem csak sifuki halálm ez tavaly összel vagy nem is tudom nyár végén talán augusztusban ő mérlegelte mert volt ki hitelesíteni mária fürdőn mondom hoppá nekem az nem is volt meg és akkor visszanéztem ú tényleg ugyanaz a hal és akkor ő neki megvolt hogy az a fogelandris hala volt márián csak én nem raktam hirtelen ott össze tehát azért ah négy megfogásból három

Má sfokon történt egy balaton máriafürdőn na most igen benne van a pakliban hogy ő egyszer csak elkalandozott de simán lehet ám hogy ez egy teljesen természetes vándorlás lehet hogy az ibcc időpontjában áprilisban még itt tartózkodik a keleti medencében lehet hogy ő itt tél aztán lehet hogy egy ívási vándorlás folytán májusban elmegy a befolyókban gazdagabb nyugati medencébe lehet hogy fölúszik a mária járokra ívni vagy a z alába

Majd ívás után jön visszafele és nyáron megfogták mári földön és ilyen csak egyszer történt aztán lehet hogy utána visszajött volna vagy vissza is jön ide a keleti medencébe tehát el lehet képzelni ilyen egész batóra kiterjedő vándorlásokat miért is ne ugye de de ugye tunk az ellenpéldáról is ott van a ez a bütykös akit most megint megfogtak igen pont tegnap án vagy valahogy í igen igen pár napja

Szombaton fogták egyébként meg csak most tettük ki a lényeg az hogy őt már elég sokszor megfogták és mindig baltonzden tehát ő ott él valószínű nem vándorolgat f hát vagy vagy ha vándorol is akkor ott máshol nem nem időz annyit hogy hogy megálljon egyetésen sokáig lehet hogy átjönnéha a déli partra csak ott miért nem fogták meg tehát ez bene van a pakliba de vannak olyan extrém esetek amit

Pont az a hal amiről az előbb elkezdtünk még az elején beszélni hogy 18 kg-ról hirtelen 24 egy év alatt és ugye apukám megfogta 24 kgval utána ő elúszott a középső medencébe megfogták zánkán megfogták szepezden akkor utána szarson volt valamelyikén most fejből nem akarok hüességet mondani valamelyikéven ez volt az nbbh legnagyobb hala 30 fölött már akkor sársón fogták meg utána visszajött megint balaton világosott megfogta talán a tranker

Balázs és akkor utána a következő megfogás az pedig tavaly november vagy október volt balaton akaratján amikor reckord point lett belőle tehát nagyon nagy területen végigúzta a balatont m nagyon nehéz erre mit mondani én azt gondolom hogy hogy az ember akkor követ el hibát vagy vagy akkor jár tvúton ha minden áranra el akar kategóriákat húzni állatokra vagy állatfajokra attól szép a természet hogy változatos és szerintem így inkább

Ebbe kell gondolkozni hogy bármi megtörténhet és az is megtörténhet hogy van a balatonban olyan pont és én ebben hiszek hogy hogy biztos hogy van olyan pointont aki egyszerűen nem érzett rá a boi izére vagy még nem próbált rá vagy rápróbált és annyira óvatos hogy nem megy oda olyan etetések közelébe ahol sok egyéb hal gyülekszik és simán lehetnek olyan 30 kg fölöttiek vagy akár 40 kg közelében lévő

Halak akik leérilik az életüket a nyílt vizen kint szépen elkagylózgatnak aztán horgásszal nem is találkoznak egyébként az nagyon fontos vagy nagyon érdekes hogy mi járunk ugye a halőrhajóink is elel vannak szerelve sz árokkal meg nyilván amikor pergetni megyek akkor is be van kapcsolva a szonár és elsősorban olyankor én a ragadozókat keresem de hát látom a pcsapatokat és tök érdekes hogy vannak nagyon nagy pontcsapatok amik amik hektárban

Mérhető területen kiterjedve csakponty azta oriási capat pan összeállnak de van csomó de mégis vannak olyanok hog egy-egy halak jönnek ühüm és átmegyek safokról így keresztbe almádiba motorcsónakkal és meg szoktam állni hogy félvízen hogy nézelődni hogy mégis mi van itt általában ott nagyon bent ott nagyon szegény a halsűrő nagyon kevés hal van és de rendszeresen látok egy-egy brutál nagy halat egyedül és bent 6 kmre a partó ezek

A nagy egyedek szeretnek inkább külön mászkálni még a mindig úgy mondanám hogy biztosan van köztük olyan aha mert látjuk az ellenkező is a példát hogy olyan helyen ahol megnyerik a az ibcc-t a rengeteg hal közül ahol folyamatosan húzzák onnan is fognak 20 pluszost vagy vagy akár 30 közelében lévő halat tehát vannak olyan tulajdonságak szerintem nyilván nem kell annyira felemelni a halakat mint amilyen intelligensek az emberek mi

Vagyunk de ilyen példákat hozhattunk hogy köztünk is van olyan aki magányra vágyik és remete jellegű meg van aki társasági lény ezt látjuk kutyák között is látjuk aki vadászik tudja hogy a szarvasnál is ez rendszeresen előfordul és biztos vagyok benne hogy akik a saját szakmájukba vágó állatokkal foglalkoznak azok ha megyünk lejjebb a evolúciós ranglétrán akkor biztos vagyok benne hogy megvannak más fajoknál is a halnál egyértelműen megvan sülőnél

Is csukánál is hogy hogy vannak akik magányosak és vannak akik szeretnek csapatban lenni és ezek az analógiák alapján én biztos vagyok benne hogy a ponynál is így van ugye azért is érdekes ez mert nekünk a halakról akkor van infónk nálatok a balatonon hogyha megfogják tehát ugye az simán lehet ahogy te is mondtad hogy bejárja az egész balaton de mondjuk táplálkozni csak egy helyen szeret hosszabb ideig és

Csak ott fogjuk meg a miért van az az volt korábban egyébként kérdés az after alatt is hogy nem csippelitek a halakat és nem is nagyon jel tehát nem jelölitek meg őket ugye azt mondtad hogy néhányat igen amikor ott a növekedésvizsgálat volt a lényeg meg a vándorlásvizsgálat de abb már nem nagyon tudnánk újat á annyira jól kutatott területről van szó hogy ott már nagyon újat nem tudnánk hozni

Ugye itt a jelölés ami ami felvetődik olykor olykor a csippelés ez a ez a halak megvédése szempontjából érdekes ugye igen tehát hogyha ellopják a egy másik tóba akkor felismerhető legyen na most mi alapján ismerjük föl a chsippet nem látod az alapján ismerjük föl hogy felismerjük így hogy az a hal az ismerős egy fotón ugye tehát ehhez és akkor utána jönne az hogy leolvassuk a chippet de akkor

Már te tudod igazából hogy ti már tudjátok hogy van só akkor minek a cheip tehát és bocsánat és bocsánat persze ez egy bizonyosságot adna és könnyebb lenne igazolni de horror összeg lenne aha horror összeg lenne és rengeteg harról beszélnünk tehát teljesen más egy magántó egy 10 hektáros magántó ahol lehet hogy le kell jelölni 30 halat meg teljesen más eát gondolatok bele hogy évente 300 tonna pontyot telepítünk

Átlagsúlyt figyelembe véve az majdnem 300000 darab hal egy évben azt mindet lecsippeljük és a felét megeszik egy két hónap múlva a helyi horgászokorég codálkoznak rajta hogy mi ez a kis valam v vagy akkor a vagy vagy vagy jó vagy jó akkor menjünk az ibcc-n az összes halat csippeljük be amit fognak csak a a nagyokat mondjuk nagyon boldogok lennének a marshallok jó de most mondtad hogy a csörgö

Tomi is arra saccolja hogy talán a 10%-át fogják meg a balatoni pontjá vnak egy jó évben nem egy olyan évben ami idén volt igen beleölhetnénk sok 10 millió ftot abba hogy a halállománynak egy részebe legyen csippelve és a végén ha be kellene bizonyítani azt hogy elloptak egy halat akkor marad ugyanaz a kőkorszaki módszer amit most is csinálunk hogy megszámoljuk a pikkely képletét a halnak igen tehát én

Azt mondom hogy persze biztos lesz aki megszóomjaatt azt mondom hogy felesleges mert mert ha be lenne csippelve nem kéne számolgatni a pikkelyt de ahhoz hogy fel felderüljön ez de nekünk is amikor volt ilyen hogy ellopták a halat nem is mi vettük észre hanem horgászok szóltak hogy akik figyelgetik az ilyen netre föltöltött fogásokat boolis csoportok mit tudod hogy j ez a hal ez a balatoni hal csak felbukkant

Az xx horgásztavon megnéztük hobakker tényleg lehet hogy mi is észrevettük volna idővel csak megelőztek minket igen és ha mondjuk ebbe lett volna chip akkor is csak így derült volna ki persze igen egyébként én is gondoltam hogy nálatok ez nem annyira releváns ráadásul ugye az mégis csak egy fizikai sérüléstok vagy behatást okoz ami felesleges hogyha nem muszáj most nagyon sokat pontyoztunk mi újság a harcsákkal ugye a balatonban

Van fehérhal végtelen mennyiségben akkor kell valami ami meg is eszi a balatonnak a jellege vagy vagy szokták úgy nevezni hogy egy keszeges süllős víz tehát a régi időkben így írták le tehát a leggyakrabban előforduló fehér halal a a keszegfélikk voltak nyilván és a leggyakoribb ragadozója a süllő az emblematikus faja de a harcsállománya is kiemelkedő volt mindig is tehát kevesen harcsáztak viszonylag a a tó méreteiből adódóan ugye

Nehéz volt megtalálni és a sonar technológia fejlődése előtt azért a a nyíltvízi horgászok is ilyen mondjuk úgy hogy szerencse függvényében tát ák meg persze azért azért ismerünk nagyon rutinos harcsásokat de a régebbi időkben a harcsa horgászat az csúcspontja az mondjuk a fészkezés volt amit ma már ugye nem lehet etikus nem is etikus de de horgászrendi szabály is ttja é is kikérlek a fészkezést az pontosan a fészkezés

Azt jelentette hogy a régi elvek szerint a tilalmi ideje a harcsának csak a 10 kg alatti halakra volt értendő mivel a harcsa ki volt kiáltva egy ilyen ősellenségnek hogy megeszik minden halat és végtelen étvágyú óriás őű patás ördög és ezért ezért fogjuk ki és emiatt a tilalmi idejében szabadott célzottan harcsázni é sőt a 10 kgónál nagyobb példányokat meg is szabadott tartani és emiatt nagyon sokan célzottan fészkeztek

Ez ez volt a módszer neve ez azt jelenti hogy a megvannak azok a jelei a de egyébként a harcsaával foglalkozó első haz hazai médiában megjelent filmek is foglalkoznak ezzel a témával tehát abb ott le voltak írva hogy mi alapján ismeret f ől egyébként főleg ha y nagyobb harcsa fészkéről van szó ak az elég látványos tehát ahogy ő általában partot alámossa növényes vagy akár nádas talámos vagy vagy

Csatornapartot és ez főleg a balaton déli befolyóin volt jellemző a fonyóiárkon mária járkon amik ilyen népi elnevezések de igazából keleti bozó csatorna és nyugati csatorna a nevük de akár a balaton északi partnerádásaiban is hogy célzottan kifigyelték azt hogy hol mozog a nagy harcsa és é oda a fészéekre rátettek usúszós módszert jellemzően nadálycsokorral vagy giliszta csokorral vagy akár élőhallal és kiülték tehát ez volt a jellemző dolog ezt

H ezt sikerült ugye jogszabályi útján lezárni ezt a dolgot uge 2011-ben volt egy sajtos esemény akkor akkor a harcsállomány egy jelentős része sajnos elpusztult egy egy harcsára jellemző fajspecifikus vírus miatt ez a ez egy cirkov vírus volt a kis balatonban indult a pusztulás majd a balatonba folytatódott és rengeteg harcs tetemet szedtek össze a halőrök erre a cég de nagyokat is igen sőt jellemzően a nagyokat tehát akkor

De hogy akikkor ilyen másfél k mteres nagy dögök is előkerültek igen igen másás másás harcsák is kerültek elő gyakorlatilag ilyen minden hal m ivarérett volt tehát pici harcsa nem döglött mindegyik ilyen 5 kgótól fölfele és jellemzően a a az idősebb korosztály akkor ott nagyon megcsappant az látszott a fogási naplókban hogy a beírt harcsafogás az a negyedére esett vissza tehát de ezt nem gondolom hogy a az összhal

Biomassza harcsabomassza negyedére esett volna vissza mert a nyilván minél ritkásabb egy állomány annál nehezebb belőle horogra csalni tehát én azt gondolom illetve úgy becsülte a szakma is hogy körülbelül a fele mehetett ki a a harcsállománynak tömegben ö valószínű több mint a fele mert itt az öreg példányok voltak de a darabszámban úgy körülbelül a fele lehetett ez és azért hogy ez a arcsámr minél gyorsabban regenerál ogyan ezért

A cég elkezdett harcsát telepíteni előtte erre sose volt példa sose volt szükség és itt 2013 14 15 16-ban négy év alatt elég sok harcsát sikerült telepítenünk egy nyaras kétnyaras korosztályt előneveltet is tehát ilyen pici 3-4 centis kisarcsákat is és nem mondjuk azt hogy a a balatoni harcsállományt mi pótoltuk vissza de rásegítettünk arra hogy a szaporodóképes törzsállomány minél hamarabb talpra álljon tehát ez ez egyértelműen látszott és ez

A pár év ez a első négy év ez ilyen stagnálás matott a fogási eredményekben majd onnan 2000 hogy is volt 11 16-tól folyamatos meredek emelkedés indult meg a a fogási naplókban és 2020-ra vissza sált ez a 8 tna körüli mennyiség manapság pedig már jóval fölötte vagyunk és úgy hogy már nem lehet fészkezni a fész korkázatot megszüntettük az alsó méretkorácozás meg lett emelve és a napi elvihető mennyiségbe

Be lett hozva egy ilyen úgyett 10 kg-s szabály ami azt jelentette hogy egy fajból egy nap 10 kgt foghatsz maximum tehát a fogtam már egy 12 kg-s harcsát és az beírtam azt eltehetem de akkor még egyet nem tehát nem tudtál elvinni három darab 10 kg-sat aha na és ez de olyan szinten szépen regeneráldott az állomány hogy ezt a szabályt már tavaly el is tudtuk törölni tehát most

Már jelenleg a valaki fog három hadcsat akkor három hadsat hazavihet függetlenül a mérettől mert van szépen és most már azt mondom hogy tehát kiérem jelenteni hogy több harcsa van mint a pusztulás előtt hühümt a balaton az melyik fajoknak eszményi élőhely mert úgy úgy szemre nem tűnik alapvetően a harcsának ideális víznek hát nézd ez egy ez egy érdekes dolog mert mert itt megint visszautalok arra am az előbb

Mondtam hogy szeretünk kategorizálni szeretjük rámondani azt hogy a harcsa az egy ilyen olyan hal szerintem meg egy baromira alkalmazkodó halfaj ami akár a brakvízben is elél nyílt geri körülmények között is látunk előfordulást félsorssvízben halcsára látunk nagyon alacsony oxigéntartalmú mocsoras területeken is halcsát nyilván alapvető tulajdonsága az hogy szeret bújni szereti hogyha növényes hely van szereti hogyha alámos ott partok vannak szeret bebújni hínárba a nád alá de ha

Ez nincs akkor balaton kopár nyílt medrében is elfekszik egy fekvő gödörben tehát rengeteget én veretek harcsára a legtöbb hascet úgy fogjuk hogy kint a nyíltvízen megtalálok egy ilyen asztalnyi területet ami kicsit keményebb rajta fekszik egy harcsa elkezdjik dobálni gumihallal és megfogjuk vagy nem vagy elugrik tát ez is ben ezek ilyen 4-5 mteres vizeken nagyjából változó van hogy kifekszenek a másfeles vízbe főleg a nyugati medencébe keszthelyen keeszthely

Térség ez tok térsége balaton szentgyörgy térsége nagyon sokszor kint vannak egész sekélyvízen is de van hogy bent tehát bárhol szinte szinte látszólag bárhol tehát a harcsa az a én én én azt gondolom hogy a a legjobban bes egyik legjobban beskatulyázott és egyébként legigazságtalanabból beskatolyázott hal mert ugye szokás mondani a csukára is hogy tartja a helyét és rejtőzködik aztán kiderült arró is hogy bevándorolja a balatont a jelölt

Csukákkal igen volt ilyen persze de a még ahhoz képest a harc meg még inkább tehát ő sem ez a ez az egy helyben csörgök típusú hal tehát ö a harcsáról rendszeresen vannak meglepő dolgok tehát én is tehát amit én se gondoltam volna hogy mondjuk egy 27 kg-s harcsa kíny lesz 60 cmtis vízben fogtam idén tavasszal egy tavon boblerrel azt gondoltam hogy ott ilyen kisebbek ilyen 5-6 kgós

Lehet aztán hát akkora jött tehát ö vannak érdekességek a harcsával kapcsolatban vannak nyilván legendák amiket a régi időben meséltek a tihanyi kúth harcs állományáról és akkoriban mindenki azt gondolta hogy a balaton összes harcsajá tihanyi kútban él hát nem amúgy úgyis erre akarunk rátérni most már majd a balaton medrének meg a meder alakulataira ez a tihanyi kút ez körülbelül mekkora terület vagy ez mert hogy íy akkor hogyha

Ott él minden harcs akkor gondolom ez nem egy ilyen asztalnyi terület hát ez egy ez egy szterotípia volt hogy ott él minden harcsa de abb az időben is abb az időben é rengeteg harcst mindenhol máshol is csak ott tudták hogy sok van azért sokan ott horgáztak ma már nem ennyire kiemelkedő haltartó hely de fognak ott is halatt nyilván a tihanyi kút az egy a nép nevezte el

Így hogy népi kéz a kút mert valójában nincs kút nincs feltörő víz régen azt hitték hogy ott van egy forrás és attól mélybb a víz de ez nem így van ez a balaton áramlatai által koptatott mederszakasz hogyha elképzeljük magunk elettt a balaton térképét akkor azt láthatjuk hogy a keleti medence az egy viszonylag széles akár 12-13 km széles területű hatalmas víztér a a középső és a nyugati medenceze

Egy hosszú kásab de ott is 6-7 km széles a a a két part közti távolság a tihanyi szoros viszont csak más5él km hogyha jön egy olyan szél ami hossz irányban ráfú a balatonra egy északkeleti egy délnyugati de de csak egy nyugatias irányú akkor megindul egy hosztengely szerinti áramat a balatonban ezt úgy hívják hogy tólengés a tólengés és azért is ilyen nevű hogy a lengés mert egyik oldalon

Megemelkedik a vízszint a másik oldalon lecsökken a vízszint és gondoljunk bele hogy a keleti medencének az a nagy víztömege az átáramlik egy másfél kmteres szűk szoroson és hol a legnagyobb az áramás energiája a tihanyi félsziget csúcsánál ez olyan mint egy dunai kőrugany aha aki jár a dunán horgászni azt tudja pontosan hogy a kőrugany előtt van egy kopot mögötte meg van egy felépített rész itt is így néz

Ki a anyi oldalt koptatja a balaton legmélyebb pontja az kühajításnyira van a tihanyi partól tehát igazából mechbottta medobható távolság és ott a révnél kell kiállni igen ahol van a garda szobor ha a gard szobornál kimegyünk attól is siafog fele kimegyünk a móló sarkára és a siafok irányábó dobunk 30-40 mt ott van ti most jelenleg vásnál 12 m környék a vízállásott de ezt úgy kell elképzelni mint egy

Ilyen hosszúkás szakadékot tát ha most egy varázsütésre kivennénk a balatonból a vizet akkor ott a tihanyi partup párhuzamosan lenne egy nagy árok ami így fokozatosan hy ott van a 12 mes legmélyebb pontja aztán így lankásodik el ott a klubtihány előtt ahol az ibcc központja volt ott olyan 7 m mélyeg körül van a legmélyebb pontja és szépen így lankásodik el de egy ilyen jó kilméter hosszan van egy

Ilyen árok aminek a két végpontjánál lehet hogy csak 4 m közepen meg 12 és északdíli kereszzelvénye viszont nem túl széles tehát az szintén egy olyan dolog amit egy ügyes távdobó keresztül dob tehát egy ilyen 150 m maximum aha és a másik oldalt már tehát a tihanyi parttól mondjuk úgy hogy 300 m-re ott már homokpad van ott már sekélyedik a víz és ez ez körül is van bólyázva

Ugye a tihanyi szorost úgy is hívják a hajósok hogy tihanyi cső igen a csőnek a szántott felő oldala egy egy homokpad egy homokzátony amit ugye meg ha már folyósatat hoztunk a folyó lerakja a hordolék hát ott egy épített homokzátony van na tehát a tihanyi cső az úgy viselkedik mint egy folyókanyarolat a dunán nagyon hasonló és tud is olyan államat lenni benne mint a dunán tehát ott adott

Esetben egy vitorlással fel is lehetne akadni arra a homokpadra nyilván azért gondolom annál mélyebb rendszeresen előfordul alacsonyabb vízállású években a kékszalagon a versenyzők van aki ugye bejátssza vagy bekockáztatja hogy van egy olyan erősségű szél ami megdönti annyira a hajóját hogy a tőkesúly nem fog leérni az zátonyon és rövidítésként a parti széllel majd ő átmegy vagy vagy most azt lehet hogy hülyeséget mond a parti széllel lehet hogy

Nem is a parti széllel de mindegy tehát hogy megdönt megdől ő neki annyira a hajója hogy át tud menni a az átagyon csak menet közben lehet hogy a hegy lefogja vagy eláll vagy megfogdaszi és akkor hopp visszaáll a hajó és leért és megfeneklett tehát többször is volt hogy versenyen menteni kellett le arról a homokzátonyról hajókat ez egy érdekes dolog igen beszéljünk arról hog akkor hogyha kivesszük a

Varázslattal a vizet a balatonból akkor mit találunk ottehát dombokat hbéli tájat hínárerdőket hogy hogy néz ki nagyon nagy területen holtbéli tájat tehát a legnagyobb része a balaton medrének kapáriszap a parti zónák azok sok helyen homokosak tehát főleg a déli parton a na kezdjük onnan hogy van van egy ilyen fogalm hogy marás a marás azt a helyiek nevezték el az egy az a rész ahol mondjuk amikor fürdünk

A balatonon azt mindenki tudja déli parton sokan fürdenönek sfog mondj megyünk be a vízbe először is van egy pár homokpad ezek ilyen kis túzások ezek a homokpadok után az utolsó homokpadr elkezd lemélyülni a víz ezt a hirtelen letörést hívják marásnak de ez nem egy mesterséges marás nem nem nem ez ez ez ezt a balaton áramatai és hullám tevékenysége hozta létre egyébként a balaton medrének kialakulása ugye egy

Hosszabb folyamat ha rákeressünk erre hogy balaton kora rengetegféle eltérés van amelyik oldal azt írja hogy éves valamelyik 200000 éves sőt valamely 35000 évet ír hát azért mert egy hosszú folyamat volt ahogy ez a süllyedék létrejött ez egy törésvetődéses süllyedékes létrejött árkos kialakulású tó gyakorlatilag a a bakony vonulatával párhuzamosan itt van egy nagy szerkezeti vonal aki tanult föld geológiát tudja úgyh zágráb hernád nagys szerkezeti vonal ezen a

Vonal mentén alakult ki a balaton és a velencei tó is na mindegy a lényeg az hogy itt a besüllyedés az szakas ok több szakaszból állt nem egyszerre hirtelen történt meg és ezek a szakaszoknak a nyomai megvannak a mederben vagy fellelhetőek nem nagy hegyekként lehet hogy csak ilyen asztalnyi kis simaságú helyekként de hogyha az ember járja a szonárral a vizet akkor elmentegeti ezeket a pöttyöket és sokszor érdekes

Rajzolatokat adnak és rájön hogy hoppá ez egy vonalat ad ki tehát h a a régi beszakadt part alakulatoknak a nyoma így is fellelhető a vízben és a déli parti marásvonal az pont egy ilyen vonal ahol a legutolsó bezökkenés megtörtént a legutolsó bezökkenésnek a törésvonala az északi parton közvetlenül a part előtt húzódik ezért ott hirtelen mélyül a víz a déli parton viszont a partvonaltól beljebb ilyen valahol 4-500-ra

Valahol 150 körülre és ez a bezökkenés az ahol a főmederre megérkezünk a mélyvízre tehát a parton maradva az úszós vagy gyaloglós példáál sétálunk sétálunk homokpad homokpad ezeket a hullámok építették majd ott van az a nagy letörés a marás ami ugye az a legutolsó bezökkenésnek a nyoma és annak a marás oldala még nagyon nagy szemcséjű homokból áll általában mert a hullámzás energiája ameddig lehat ott az apró szemcsélyűedvéket

Kimossa megmarad a nagyobb szemcsélyű homok és ott lent a marás alján ahova már nem ér le a hullámzás energiája ott meg megmaradt a finom szerencsés hüledék és az a váltás ami a homok iszapváltása az egy nagyon izgalmas rész ott sokszor találunk harcsát süllőt ott van a pontyokot táplálkoznak ott általában van mindig kagyló is tehát azt nagyon szeretik a akik behúzva pecáznak azok is sokszor ezt a részt

Húzzák vagy utána hogyha a lágyizapos területen találnak valami izgalmas részt egy kagylósabb terület akkor az is érdekes lehet a balaton főmedre pedig ott itt megérkeztünk ugye az ajzatra ez iszap végig az északi partig és ott ugye megint elkezd majd emelkedni de az egy az egy nem egy ilyen hirtelen marás és ott sokszor kifut egészen ilyen ilyen két- ké és méteres vízmélységgel szinte a partig tehát az északi

Parti strandokon azért olyan gyorsan mélyül a víz na és ezt a kopárságot szakítják meg a a különböző akadók uge ez a szó hogy akadó ez a halászotól ered azt nevezték akadónak ami ahol a háló elakadt igen ezek lehetnek természetes vagy mesterséges akadók is a mesterséges akadókat szokás műakadónak nevezni a balatonon els hülye csónakok meg bedöls téget második véle háborús repülők p e mind meg még meg még

A ki tudja megunt kerti faasztaltól elkezdve a hát sokszor szemét is sajnos sajnos szemét is tehát azok azoknak az embereknek én nem is tudom én letörném a kezét hogyha rajtam múlna aki mondjuk gumiabroncsokat dobál a balatonba mert ilyenre is látunk példát sajnos nem is értem de egyébként gondolom vannak olyan stégek amik beljebb voltak akár a déli parton ugye jellemző hogy ilyen vízi biciklit szoktak rajtuk tárolni meg

Mit tudom én azok is bedőlhetnek igen igen hát voltak olyan felelőtlen emberek akik nem vették ki és befagyott a jégbe és elvitte a jég és utána kióvad valahol azt leesik tehát e de ezek veszélyes dolgok egyébként mert bele lehet esni hogyha valaki beugrik a hajóról egy fejest vagy tehát azért ezek ezek nem szép dolgok én azt gondolom de maradjunk inkább a természetes akadoknál mert az szerintem érdekesebb

Annál is inkább mert beszéltünk erről a törésvetődésről süllyedésről hogy a balatonmedre ahogy kialakult és ekkor korábbi üledékek amik már kövü ültek tehát például mondjuk pandonengeri üledékek ezek ilyen márgás agyakpalás szerkezetű közetek felszínre bukkanhattak én én többet is láttam a saját szemem ent merülés során ténylegikor te lemész búvárpipával sznorizni vagy palack palackos merülés rendes rendes palackos merüléssel általában én a sülőfészkek miatt merültem tehát nézem azt hogy milyen

Mikor hogzik a hívás így így van és akkor látom közben ezeket is érdekelnek az akadók nyilván és úgy képzeljétek el vannak olyan kövek mint ez az asztallap ilyen simák és ilyen is a tájolásuk hogy fekszik de van olyan ami kizökkent és ilyen 45 fokos rézsűs szögben így állnak a lemezek van olyan ami aminek a az agyakpal a lemez alá alá van mosva é bedugom a kezemet és

Nem érzem a végét úgy el tudnak bújni halak hogy a szonáron az életben nem találod meg és akkor mennek a kuttyogósok azt mondják hogy hát nincs itt egyeltalán hal elkezdi ütni a vizet aztán csak előjön egy harcs és lehúzza az úszót amit előtte sehol nem látott a szonáron tehát ez ezek azért elő elő forordulnak és ugye ezek között a a törésfetődés során kizökkent helyzetűből kizökkent palás közetek

Között viszont itt-ott vannak vulkanikus eretű közetek is ugye tudjuk hogy a balaton körül van több különböző genetikájú vulkán például tihany környékén sok a tufaszórás ból eredő akadó tehát vannak olyan kis kemény foltok a tihanyi félszéet környékén amik nem kiemelkedések csak kemény terület és hogy hon hoz fel az ember ajzatot akkor látja hogy vulkáni tufának a a a maradékait fel lehet fedezni ebben de de van bazalt kibukkanás

Is a fonyód akadón is patacsonya lábánál is de én még a keleti medencében is találtam ami még még nem is beszélek róla most nyilvánosan nem a horgászelyfjetés miatt hanem mert geológiailag tudomásom szerint még nem írta le senki úgyhogy az is lehet hogy a jövőben erről még lesz egy geológiai tanulmány mert mert nem igazán én legalábbis nem találtam nyomát sehol annak hogy a keleti medencében kiömléses vulkáni kőzetre

Utaló jel lenne de sikerül találni egy bazalt foltot az egyik világosi akadón ami ami különleges dolog de hát most már az geológia fele ne menjünk el tehát a lényeg az hogy nagyon sokféle kőzet előfordul a balatonban de ha száal-baan akarnánk ezt kifejezni e nagyon pici százaléka tehát az egész tónak a a balaton legnagyobb akadója a fonyódi akadó az körülbelül 200 hetá na deát 60000 hetárról beszélünk igen

Tehát ö ilyen kisebbnagyobb ilyen asztalnyi kemény foltok azért azért előfordulnak blyosok szempontjából az nagyon izgalmas tud lenni egy harcsorgásznak is mert ráráfekszik egy-egy harcsa a a természetes akadók sorában még esetleg egy-egy helyen előfordulhatnak fák tehát olyan helyen ahol a ahol például zala be tud hozni faágakat a balatonba sajkodon be tudnak dőlni fák a vízbe ott vannak is több helyen fák a víz alatt tehát ilyesmi is előfordulhat

De ez nem jellemző ez inkább ilyen tiszai sztori lenne meg ezek gondolom inkább a part közelében inkább akár az aláná igen és ha már part közel ez jutott eszembe még akartam valamit mondani az pedig az hogy emberi építmények romiai tök érdekes hogy aki régészeti tanulmányokat is böngészi a tó körül több helyen is találtak római villam maradványokat benn a mederben tehát ez az ez is bizonyítja azt hogy

A rómaiak lecsapolták a balatont vagy részben lecsapolták a balatont alacsonyab mest égesen alacsonyan tartották a vízszintet mert ha belegondolunk az ő technikájukon sokkal egyszerűbb volt apasztással létrehozni mondjuk egy 20-30 m széles szárazulatot a meder helyén és arra építeni föl egy kőépületet mint kiirtani a mocsarat a nagy fákat meg mindent üüm tehát ők ők hogy inkább a vizet terelték alébb és akkor nem kellett szívni a fákkal meg

Mindenigen igen igen igen igen és ezeknek a nyomai tehát nem nem messze a parttól a parttól ilyen valahol 50 mre 100 mre belül ott vannak több helyen is ilyen kőfal maradványok amik amiket részeit föl is tárták már fenipusztánál a régi római erődnek a a maradványai vannak a vízben tehát vannak ilyen izgalmas dolgok is mondtátok a világháborús roncsokat abból az is sokat kiemeltek tehát a legtöbb ismert repülőgépr

Roncsot már kivették ilyen egy-egy ilyen töredék még lehet itt ott de de ilyen hogy egy egész mit tudom én stuka a víz alatt azért erre nem kell számítani tehát hát akkor ne menjek oda merly motort keresni még hát ne ne ne ne ne úgyhogy ezek érdekes dolgok de összességében kopár azajzat igen igen ilyen nagy hínármezők nincsenek jaj igen azt akartam de jó hogy visszakérdeztél mert a hínárat

Is kérdzt az elején de igen és nagyon-nagyon jön föl tehát az én gyerekkoromban nem volt jellemző az hogy nyíltvízen nagy hinármezők voltak az öszbalatonra jellemző egy tisztulás amióta a csatornahálózat elkészült a balaton körül kevesebb szervesanyag jut be a a vízgyűjtőről kevesebb a lebegüledék a vízben több fény jut le ezáltal többet több hinárt tud megtelepedni és megnőni és mélyvízen is például a északi partnál a talmádi alsóős csapak

Térségében ahol jól is fogtak a versenyen ott nyár közepére felnő a hinára a parttól még akár 600 mre is és akár teljesen a felszínig felnő a hinár tehát nagyon érdekes nagy nyíltvízi hinármezők jöttek létre hinár az akkor a náastól indul és minél beljebb megyünk annál ritkább történet van ahol így van de még egyszer mondom pont az utóbbi 10 évnek a folyamánya az hogy akár független tehát nincs

Parti kapcsolata lehet hogy a partnál mész és semmi majd kimész 300-ra a partó és találsz egy nagy hinár mözött vannak ilyen helyek is ja hipsky robinak volt az a mondása hogy hogyha minél távolabb találsz a partól hinnármezőt annál nagyobb csukák lesznek benne és ezt a balatonra vonatkoztaton mondta vagy má n y átalában igen ez biztos hogy így van a balatonon is fogunk csukákat nyítvízi hinármezőkön több helyen

Egyébként a nyugati medencében is de a de a nyilván azért mondom nyugatti medencét mert ott ritkább a hinár mert zavarosabb a víz de még ott is előfordul ilyen keleti medencében pláne úgyhogy úgyhogy ez igen ez izgalmas de nem csak a csukát a sülőt is tartja tehát sokan rájöttk arra hogy nyári időszakban eredményes tud lenni mondjuk világító patronos kisas ruszóval a hinár szélénél kis lőzni tehát ez is

Teljesen hát a ponty minden hal szereti a hinarat a horgásznak sokszor ellensége de a halaknak barátja úgyhogy szerintem nekünk is igen hogy a a horgász alapvetően nem szereti mert elakad benne a damil a fürdőző nem szereti mert hozzáér a lábához de ennek ellenére igazából jó jó az lenne a jó hogyha sok növény lenne a vízben hát nyilván ennek is van egy egy egyensúly egy egészséges egyensúlya gondolom

Pers balatonon nem kell még amurt telepítenetek azért mert nagyon sok a hí nem ezt én soha semmilyen vízben és sal semmilyen vízben nem telepítenék azért amurt mert sok a hénárt igen ezt is ez már párszor megbeszéltük itt az adásban ezért is mondtam hogy y kicsit b igen az amur amur az az ugye idegenhonos halffaj nem nem telepítették egyébként soha beszökött a balatonban van is a balatonban amur

De nem sok hál az égnek nagyon kevés van figyelj én ibcc-n még nem hallottam amúr fogásról biztos volt amúgy korán van igen ha nyáron lenne az ibcc akkor fognának aha de hogy ahhoz képest egyébként most is itott a litván csapat is meg a nem is tudom melyik kazak vagy nem ja nem az a cseeh csapat is aki a 3020-os fokta annyi magot beszórtak hogy tényleg számolhatatlanul és

Nem hallottam hogy amult fogtak volna orbaszában ja egyébként a telepítésekről sok szó esett az hogy ti telepítetek irgalmatlan mennyiségű halat a vízbe ez mennyire befolyásolja mondjuk a balatoni sudára azott őshonos pontyváltozatnak a a géntisztaságát igen itt a a amit utaltam korábban is hogy az ellentmondás a kérdésben arra utal hogy a balatoni sudár az egy fajta tehát a az nem a vadponty neve aha a vadponty az vadponty

Üüm az valaha egyszer élt és amikor elkezdték a a szaporításokat a nemesítéseket akkor nyilván mindenki a vadponyból indult ki ühüm majd különböző tájfajták keresztezésével jutottak el általában az egyedekhez a balatoni sudár néven ismert tájfajta az kisbalatonról befogott vadpontynak tűnő vagy vadpont vadponty forai jegyeket mutató anyáktól ból származott amelyeket kereszteztek tőponty vérvonallal azért hogy kicsit jobb legyen a hús hozama tehát hamarabb nőjön mert a vadponty nagyon lassan

Növő hal egyébként az 5 kg-s nyurgapontja az a legendákban az a non plus ultrája volt a dunai fogásnak vagy balatoni fogásnak igen tehát tehát azért hogy ez egy ez egy jobb hozámokat produkáljon ezért keresztezték nemes vérvonalakkal és a balatoni sudárpontja az mondjuk úgy hogy egy egy természetesre hajazó a vadpontyhoz formajegyeiben közelálló de azért attól magasabb hátú nemesített hal ami egyébként kiválóan szaporodik tud ha megfelelő minden körülmény

Akkor akkor nagyon szépen leívik van szaporulata ellenálló a betegségekkel szemben tehát mondjuk egy tükröshöz képest sokkal ellenállóbb és y a balaton körülményeihez mindenzép mindenféle szempontból odaillő tájfajta ezt szaporít ezt ezt tartjuk és ezt telepítjük a balatonba illetve van még egy tájfajtánk ez az úgynevezett varászlói tükrös de ezt kis százalékban telepítjük ez egy ez egy egy a 10-hez szerintem a talán a tavalyi évben ha ilyesmi volt az

Arány de hogyha mondjuk az elmúlt 10 évet nézzük akkor inkább egy az 50-hez az ibcc-n a tükrösök és a tövesek arány ez az egy a 10-hez igen itt ebbe az is belejátszik hogy a régebbi időkben itt a gondolok itt a arra hogy a halászat leálljítása előtti időkben kisebb volt a cégnek a tófelülete és a a termelékenység is mondjuk úgy hogy nem volt olyan jó mint az utóbbi

Években és akkoriban sokszor vásárlásra is szorult a cég tehát vett nem csak és kizárólag a a cég halasava megtermelt palatoni sudárt telepítették hanem volt vásárolt ponty és abb aztán volt minden ott volt akasztóitól kezdve tehát kerülnek elő olyan formájú halak de hogyha most most eltelik még szerintem egy olyan 10 év akkor már kizárólag az a vérvonal lesz aki itt szaporodott illetve mi szaporítottuk a balatoni sudár az

Például a a 30-as meg a 35 pluszos halis az balatoni sudárnak számít igen igen igen nilván ezek már valamennyire amorfok ekkora méretben de hát igen ez nem egy szép szó rájuk szegényekre de igen igen hát nyilván itt is ahogy mondom mondtam vadponty és tőponty ősökről beszélünk és tudjuk azt a akik kutyázott vagy bármilyen nemesítéssel foglalkozott hogy az ősök olykor változatosan ütnek vissza az utódokra tehát lehet köztük

Kerekebb forma lehet köztük hosszúkásabb forma de attól még a tájfajtának a típusjegyeit általában magán hordozzák tehát mi mi ezt népesítjük de érdemes lejönni egy haltelepítésre mert ott sokat lehet látni egyszerre a csúszdán mikor becsúszdatatunk egy ilyen egy ilyen mennyiséget akkor mondjuk 30 halból 18 szinte egy f aha és akkor ott van nyilán van egy- kettő ami picit kerekebb picikét tömzsibb van egy pár ami egész nyurgás és

Soványabb van aki azzal tűnik ki a többi közül hogy a sokkal nagyobb tehát már már érdekes hogy már abban a korban durván szétnőnek tehát amikor azt mondja a tógazda felérja nekem a halkedási bizonylatra hogy hogy mit tudom én 4500 kg és odaírja mellé hogy 4000 darab akkor ott látjuk hogy a a az egyedsúly az kicsit kiló fölött van ez az átlag majd észreveszek hogy van köztük két

Kilós hal meg két kisfeles egy pár darab de van köztük is aki csak 80 dkás de ezek egykorú halak ugyanúgy ahogy köztünk is egykorúak vagyunk de lehet hogy én mondjuk 10 cenvel magasabb vagyok nálad j nem vagyunk eg nem vagyunk eg nem vagyunk egykorúak se de jó most mondtam egy példát tehát érted mit akarok mutalni tehát genetikai adottság az hogy a hal milyenze növekedési erélyű és az

Aki már ott abban a kis fiatal korban három nyaras korban is mondjuk egy kilóval nagyobb a társainál ott ott meg lehetne jelölni hogy akkor na vajon belőle mekkora lesz persze aztán lehet hogy ő lesz pont a legmohóbb ő fogja fölvenni legelőször józsi bácsi kukoricáját a mollón és őt fogják meg elősször megenni ez is benne van tehát sok véletlennek kell összejátszania ahhoz hogy egy ilyen kiemelkedő képességű tulajdonságú

Hal elkerülje a horgászok horgát és végül megnőjön 35 kg-sra igen igen de ez meg csak akkor lehetséges ugye hogyha ilyen gazdag halállománya és pontyállománya van a balatonnak ami meg hát nektek köszönhető úgyhogy a a ezt már a korábbi adásban is mondtuk hogy az ibcc-nek sok ott is sok dolognak kellett összejátszaniia hogy egy ilyen világesemény legyen de annak az egyik pillére az hogy ti karban tartjátok és ilyen

Állapotba hoztátok a balatont úgyhogy ezt ezuton is köszönjük kollégá nevében mi is köszönjük a s azért is mondom ezt most mert lejárt az adásidőnk viszont ahogy már itt az adáson kívül is említettük biztos hogy visszavárunk mert lenne még itt egy jó nagy téma a rablóhalakról nem beszéltünk magáról a horgászatról nem beszéltünk a horgászturizmusról nem beszéltünk a lehetőségekről a módszerekről nem beszéltünkmáztuk magunkat rendesen köszönjük szépen hogy eljöttél

Hozzánk és nagyon szeretnénk hogyha majd valamikor megbeszéljük de a közeljövőben valamikor visszajönnél és akkor még még egy ilyen jó vastag és húsos adást ahogy mi szoktuk nevelni a rabló szezon elején még talánud köszönöm szépen én is a lehetőséget és köszönöm a kollégáim nevében a sok dicséretet mert ez igazából az ő munkájuk én inkább csak a marketinget kommunikációt illetve a telepítéseket viszem és a az hogy ilyen szép

Halak vannak a balatonban az elsősorban a tógazdasági ágazatunknak az érdeme mert ők termelik ezeket a szép halakat és bocsánat és a halőrök érdeme akik viszont megvigyázzák hogy a tóban bent élnek és nem lopják el őket ez nagyon fontos mert a halőrökről még nem is beszéltünk na igen akkor még les kéé aban lap hát azt annyit akartam mondani hogy akkor a kollégáid dolgoznak sokat te meg begyűjtöd a

Dicséretet ezér tök kösz ok meg megyek pecázni köszönjük szépen hogy meghallgattatok minket iratkozzatok fel ahol hallgattatok vagy néztetek gyertek a podcast csoportba facebookon és dumáljunk kommenteljétek szét a youtube-ot hogy az algoritmus jól megetessük és azt éreztessük a világgal hogy fontosak vagyunk é amúgy az fh playen pedig nyugodtan keressétek az ibcc összefoglalókat mert az összes eddigi ibcc szerintem fön és találkozunk két hét múlva sziasztok helló parti arcok

Podcast